ChanSoo szerep - 13. (EXO, yaoi)

ChanSoo szerep 13. rész

Chanyeol: Vége... Most mihez kezdjek? Bunkóság lenne egyből Kyungsoo seggébe élvezni, ezért úgy döntöttem, hogy legalább egy hetet várok és utána beszélek Kyungsooval csak. Hátradőltem a padon és becsukva szemeimet gondolkoztam.

Kyungsoo: - Neh....elég volt egyszer hallanom!- mondta majd rátapasztotta tenyerét a fülére

- De tudnod kell valamit....

- De nem akarom!

- De muszáj....

- Jól van, de gyorsan...

- Nem ő kezdeményezett hanem.......én...- nyögtem ki halkan az utolsó szót.....

- KyungSoo.....

- Emlékszel, amikor azt mondtad, hogy nem akarsz egy képet se mutatni, mert egyből belezúgok?

- Igen...Miért?

- Mert igazad volt......

Chanyeol: Felkeltem a padról, és sétálni indultam. A suli felé vettem az irányt, és annál a bizonyos saroknál megálltam ahol a legelső csókunk elcsattant. A kellemes emlékre egy keserű mosoly terült szét arcomon, ahogy visszaemlékeztem ajkai édes ízére.

Kyungsoo: - Ne csináld ezt velem....

- De ez az igazság..

- De ChanYeol az enyém! Ráadást tudtál róla hogy az én barátom...

- Már azelőtt is megakadt rajta a szemem, hogy tudtam volna róla. Ott a metró állomás előtt ahol fel szoktatok lépni....

- De akkor engem is látnod kellet volna

- Láttalak is, de nem ismertelek fel...Tudod te mennyit változtál? Magas lettél és kihypóztad a hajad ráadást bátrabban használod a szemceruzád....Rád se lehet ismerni...

Chanyeol: A suli kapujánál jártam, és elgondolkoztam. Baek haragszik rám? Ahhjjj majd megbeszélem vele. Bementem a teremig és leültem.
- Hol voltál? - ült le mellém Baek aggódóan.

Kyungsoo: - De neked nem az iskolában kellene lenned?- kérdezte miután kibujt az ölelésemből

- De igen

- Akkor menj....nem szabadna lógnod...

- Ni, csak kibeszél? Csak én járok suliba?- kérdeztem mosolyogva

- Szerintem mind ketten induljunk...majd később találkozunk. Szia!

- Szia!- köszöntünk el egymástól egy kézfogással majd mind ketten kétfelé mentünk

Chanyeol: Miért hiányzik ennyire?! Az a legrosszabb hogy nem is Jongin az, aki bánt, hanem Kyungsoo gondolata... Vajon nem bántottam meg azzal, hogy ott hagytam Minseokkal? Teljesen kifordultam önmagamból. Én nem ilyen vagyok...

Kyungsoo: - Hogy ment?- támadott le egyből MinSeok

- Igazad volt. Elmondta neki...

- Na, látod? Ha valamikor valami hülyeséget csinál, szólj és beváltom az ígéretem.

- Rendben!- mondtam nevetve.

Chanyeol: Az óra nagyon unalmasan telt, Baek állandóan dumált, és nem is vette észre, hogy félig alszom, már annyira nem figyelek rá. Mikor kicsengettek a folyosókon sétáltam, közben Baek állandóan szövegelt, én meg Kyungsoora gondoltam. Mit csinál? Minseokkal beszél? Jól van?

Kyungsoo: - Bocsi, de most mennem kell. Meg kell keresnem ChanYeolt...

- Persze-persze...Menj csak!- mondta majd elkezdett lökdösni.

- Köszi!- mondtam majd kirohantam a folyosóra, amikor megláttam egy égimeszelőt egy alig a válláig érő társával, aki megállás nélkül beszélt neki. Gondolkodás nélkül ugrottam a nyakába

Chanyeol: Hirtelen a nyakamba ugrott valaki, akire egyből tudtam, hogy Kyungsoo. Baekhyun nagy szemekkel nézett a hátamon csüngő kis törpére, aki lemászott rólam, így ki tudtam egyenesedni.

- Hát te?

Kyungsoo: - Nem adtad meg a címed és a telefonszámod! Pedig a videót is elküldtem.... - mondtam durcásan a szemében figyelmen kívül hagyva Baek kérdőpillantásait.

Chanyeol: - Jó akkor add ide a telefonod és beírom a telefonszámomat. - mondtam majd kezemet nyújtottam, közben bocsánatkérően néztem Baekre.
- Azt hiszem éééén megyek. Sziasztok. - mondta Baek, miközben én beírtam Kyungsoo telefonjába a számomat "Channie szerelmem" névvel. Nem nézte meg hogy hogyan írtam csak mosolyogva zsebre vágta a telefont, ami azt jelenti, hogy bízik bennem.

Kyungsoo: Mikor meg adta a telefonszámát és a címét olyan leírhatatlan boldogság fogott el hogy el sem hittem.

- Add a te telefonod. - mondtam majd szó nélkül kivettem a kezéből a telefont és "D.O. baba" névvel be is írtam a telefonszámom. Biztos nem bánja. Hisz gyakran hív így......

Chanyeol: Nevetni volt kedvem mikor megláttam a D.o baba feliratot. Rámosolyogtam majd eszembe jutott egy kérdés.

- Kyungsoo. Ugye majd este nem akarsz megerőszakolni, mint a sportpályán? - kérdeztem mosolyogva, keresve tekintetét.

Kyungsoo: A kérdés hallatán olyan vörös lettem, mint a rákpáncélja, de még így is perverz mosolyra húzódott a szám.

- Nem is tudom ki izgult fel a hangomra. Ja de tudom. Te!

Chanyeol: - Örülj neki, hogy nem élveztem el! Tényleg szexire sikerült. - mondtam őszintén, és perverzen vigyorgó ajkaira néztem, majd mosolyogva vissza a szemébe. Már végigsétáltunk az egész iskolán, és csak ekkor esett le nekem, hogy már nincsen több órám. - Na de nem válaszoltál a kérdésre. Anya otthon lesz! - felmutattam a mutatóujjamat felé fenyegetően, közben mosolyogva.

Kyungsoo: - Én nem miattam aggódnék...Nem tudom ki nyögdécselt egyfolytában alattam.....- húztam sejtelmes mosolyra a szám. Basszus. Ha előjön a perverz KyungSoo nehéz leállítani.....

Chanyeol: - Hát, ha valaki a farkadon ugrál még jó, hogy nyögdécselsz. De nem hiszem, hogy én lennék a hangosabb... - mondtam a füléhez hajolva menet közben. Imádtam így beszélni vele. Imádtam, amikor nem vett mindent komolyan. Imádtam mikor válaszolt.

Kyungsoo: - Tudom. Nehéz lett volna nem nyögni. Hisz ki tud nekem ellenállni?- mondtam nevetve- De szerintem te leszel a hangosabb.....Ebben biztosítalak...Ha egyáltalán megtörténik. Ki tudja. Lehet álló farokkal hagylak aludni....- mondtam gonoszan mosolyogva.

Chanyeol: - Már ha elalszom, és ha egyáltalán fel fog állni. - mondtam komoly arccal és érződött már a hangomban, hogy nem bírom fékezni a szavaimat. Már a gondolattól is éledezek.

Kyungsoo: - Ne is tagad, hogy kezdesz éledezni!- mondtam majd végig húztam a mutató ujjam a férfiasságán amit halk morgással jutalmazott. - Én mondtam. Na de megyek haza összepakolni....Majd hívlak. - köszöntem el egy puszit dobva ChanYeoltól. Ekkor vettem észre Baeket aki furcsa szemekkel méregetett engem.

Chanyeol: Amikor Kyungsoo végighúzta ujját éledező tagomon halkan morrantam fel és csalódottan vettem tudomásul, hogy nem fogja folytatni. Baek odaállt mellém mikor elköszöntem tőle és furcsálló tekintettel nézett rám.

- Ez meg mi volt? - kérdezte mire ránéztem.

- Micsoda? - úgy döntötten, hogy amíg semmi se biztos addig nem osztom meg vele.

- Hát ez! Kyungsoo letapizott téged...

- Nem tudom, miről beszélsz..

Kyungsoo: Mikor haza értem egyből elkezdtem összepakolni. Mi kelhet. Pizsama, váltó ruha, fogkefe, fogkrém, sampon, tusfürdő. Ennyi elég is ugye? Nézzük mennyi az idő? Már fél 6 van? Hogy ment el az idő? Gyorsan lezuhanyoztam és rendbe raktam magam majd bedobáltam a cuccaimat egy táskába. Basszus. Mi is volt a címe...Inkább megkérem, hogy navigáljon el oda vagy találkozzunk valahol. Na, akkor. Csörgessük meg! Gondoltam majd idegesen elkezdtem keresgélni a nevek között, amikor megakadt a szemem valamin. Channie szerelmem. Jaj de kis humor herold valaki. Gondoltam mosolyogva és erőt véve magamon felhívtam

Chanyeol: Amint hazaértem egy cetlit találtam a hűtőn. Anya felkészül Kyungsoora így kitakarított mindent és a szobámba alakított valamit. Köszi, anya. Felmenten az említett helységbe majd ledobtam az íróasztalom mellé a táskámat. Kis Channie szerencsére csendben van. Az ágyam illatos, tiszta. A szobám ragyog és a hűtő tele van. Minden okés. A telefonomat meghallottam csörögni valahol így lázasan keresni kezdtem. A farzsebembe volt csúsztatva és amint megtaláltam elmosolyodtam. D.o baba.

- Igen?