IKON - Selfish Love 20. rész (yaoi)

Selfish Love

20. rész

Jinhwan: - Várj egy pillanatot. - mondta mosolyva, majd odaállt elém és megcsókolt. Fenekemre vezette kezeit és bele is markolt. A hideg futott keresztül hátamon erre az érzésre. Nem akartam abbahagyni, de elvált tőlem, hogy szemeimbe nézhessen.
- Jinwan. Lennél a barátom? - ezt komolyan gondolja? Nem csak egy éjszakára akart? Komoly tervei vannak velem? Nem mutattam semmilyen jelét annak, hogy örülök. Komolyan fejet vágva belekezdtem.
- Hát - kellett csinálnom egy hatásszünetet, hogy bevegye, egy percig álltunk így majd végül megszólaltam - IGEEN!! - ugrottam a nyakába, mint egy kisgyerek és megcsókoltam.

JunHoe: Mikor elgondolkodott komoly arccal, rendesen megijedtem. Aztán nyakamba ugrott, és megcsókolt, egy hatalmas igennel. Derekát öleltem át, majd mikor elváltunk egymástól, korgó hasamra simítottam.
- Menjünk főzni most már. - mosolyogtam rá, és kezét fogva indultam el.

Jinhwan: Derekamat átölelte, majd megsimította hasát, amelynek korgása megzavarta a szoba csendjét. - Menjünk főzni most már - mosolygott miközben bólintottam. Kezemet megfogva indult el egyenesen a konyha felé. Amikor leértünk előpakoltam az edényeket amik kellenek, majd megkértem, hogy amit mondok azt vegye elő. Egy romantikus főzőcske sosem árt, bár csak ezt az egy ételt tudtam megcsinálni, szóval milyen "háziasszony" lesz belőlem?

JunHoe: Mikor beértünk a konyhába vártam az utasításokat, hogy mit tegyek. Megtettem minden tőlem telhetőt, de nem akart sikerülni nagyon ez a dolog.
- Jól csinálom? - kérdeztem rámutatva az előttem lévő kajának nem mondható valamire, majd arrébb álltam, hogy megnézhesse párom is. Nem hasonlított az eredeti verzióra.

Jinhwan: - Jól csinálom? - kérdezte rámutatva az "életre". Hát, nem néz ki valami jól, és ahogy az illatából érzem az íze is borzalmas lehet, de hát ezt nem mondhatom neki. Raktam meg bele egy kis szóját, és egy kis angolna szószt, amit nem kellett volna, mert a szósz lecsöppent a tűzhelyre és egy kisebb lángot hozott létre. Hát ennek annyi szerintem. Miután eloltottam a tűzet, megnéztem az ételt és a sírás kerülgetett. Soha az életemben nem rontottam el, hát most már igen. Ránéztem aggódóan és féltem. Féltem az első kudarc emlékétől. - Öhhmmm... azt hiszem inkább rendelni kéne valamit, vagy nem tudom, mert ez olyan állapotban van, hogy arra nincsenek szavak! - elpirultam egy kicsit, majd hogy oldjam a feszültséget, felnevettem.

JunHoe: Megsemmisültem, ahogy az étel is. Bár az utóbbit inkább ne hívjuk így. Ételnek indult, de nem sikerült. - Tudok a közelben egy gyorséttermet, ha az megfelel. - nevettem el a végét, mert már nem bírtam visszatartani. Az első közös főzőcske...

Jinhwan: - Megfelel, csak gyorsan felkapok egy pulcsit meg hozok neked is egyet és mehetünk, mert már a látványt sem bírom - felszaladtam a lépcsőn két vastagabb pulcsiért. Az egyik bordó, a másik szürke. Elindultam lefele, megbotlottam és azzal a lendülettel estem volna le. Ha nem lenne egy kis reflexem, akkor már rég padlót fogtam volna, de mivel volt, így gyorsan megkapaszkodtam a korlátba és csak seggre ültem, de az is eléggé fájt.

JunHoe: Figyeltem a lépcsőt mikor Jinny felment. Hátulról legalább olyan jól néz ki mint elölről. Amikor jött le, majdnem leesett, amiért meg is ijedtem, de ügyesen megkapaszkodott, így jóízűen kinevettem. Nem tehetek róla, hogy paraszt vagyok, szeretem őt, de ennek ki kellett jönnie. A földre estem hasamat fogva, majd a földet csapkodtam már kínomban.

Jinhwan: A földre esve, hasat fogva kinevetett és csapkodta a földet. Ez egyáltalán nem vicces, bár egy kis idő múlva én is nevettem, már-már sírtam a nevetéstől. Összeszedtem magam, felsegítettem, odaadtam a pulcsit és kimentünk a kocsihoz. Kezébe nyomtam a kulcsot, mondván, ő tudja az utat. A kocsiban kínos csend ült körénk, ami nagyon zavart, de nem tudtam mit mondjak.

JunHoe: - Jinny. Lehet furcsán fog most hangzani, de érdekel - kezdtem bele mondandómba, mikor már a kocsi halkan járt alattunk. - Mikor tudtad meg magadról, hogy nem érdekelnek a nők? - lehet, hogy megsértem ezzel a kérdéssel? Vitázni nem szeretnék vele már az első napon. Igaz, hogy a viták teszik erőssé a kapcsolatokat, de még korai lenne.

Jinhwan: - Jinny. Lehet furcsán fog most hangzani, de érdekel - kezdett bele - Mikor tudtad meg magadról, hogy nem érdekelnek a nők?
Miért? Ez nekem nagyon nehéz téma. Összeszorult a torkom, de belekezdtem, mert egy kapcsolat alapja a bizalom. Ha nem bízunk egymásban, akkor baszhatjuk az egészet.
- Világéletemben meleg voltam. Végig néztem egy-két lányon, de nem érdekeltek. 14 voltam, amikor anyuék megtudták. Az is úgy derült ki, hogy követtek, amikor az akkori nagy szerelmemmel elmentünk a parkba és megcsókolt, azaz hát nem igazi csók volt, de viszonoztam. Akkor kiszálltak a kocsiból, hazavittek és leültek velem beszélni. Akkor jött a képbe Hyorin. Nem kiskorunkba ismertük meg egymást, hanem akkor és igazából nem volt a barátnőm, a húgom volt. Ő akarta, hogy legyen valami, de én visszautasítottam. Ekkor megharagudott rám, felpofozott és elment. Azóta nem is beszéltünk a balesetedig. - meséltem el egy szuszra az egész történetet, remélve nem hagytam ki semmit. Megfogtam Junhoe kezét és megszorítottam.

JunHoe: Kellemes hangja kicsit zaklatott volt, amit megértettem. Megfogta a kezem, és így utaztunk tovább.
- És ki volt az akkori nagy szerelmed? Hasonlít rám? Helyes? Sportos? - kezdtem el kérdezősködni féltékenységemben. Hamar odaértünk az étteremhez, de nem szálltunk ki, vártam válaszát.

Jinhwan: - És ki volt az akkori nagy szerelmed? Hasonlít rám? Helyes? Sportos? - kezdett el kérdezősködni, ami egy kicsit kínos volt számomra. Megérkeztünk, de nem szálltunk ki.
- Kim Jihyun - mondtam - inkább aranyos volt mint helyes és egyáltalán nem volt sportos - gördült le egy apró könnycsepp. - Jihyun középiskolában, 17 évesen meghalt. Engem védett meg, amikor a nagyobbak piszkáltak. Elkezdett velük verekedni, de abból az lett hogy az egyik addig lökdöste míg az útra nem került és el nem ütötték. Bár az nem volt halálos. Kórházba szállították, megműtötték, ami jól sikerült, ám valaki megmérgezte az infúziót. - töröltem le könnyeimet, ránéztem, elmosolyodtam - Nem megyünk be? - szorítottam meg kezét majd elengedtem.

JunHoe: Szavai miatt már képzeletben leszurkáltam és hatszor fejbe rúgdostam magam. Nem számítottam erre. Milyen szörnyű lehetett neki mikor engem is elütött az autó.
- Sajnálom. - mondtam halkan majd kérdését válasz nélkül hagyva átöleltem.

Jinhwan: - Sajnálom - ölelt meg
- Semmi gond. Megértem, hogy érdekel. - mondtam, magamhoz szorítottam – Most már menjünk be kérlek, mert már éhes vagyok - mosolyogtam mintha mi sem történt volna. Elengedtem, majd kiszálltam a kocsiból. Itt és most megfogadom, Junhoe előtt nem sírok ha nem muszáj.

JunHoe: Kiszálltam én is majd utána siettem. Nem akartam, hogy szomorú legyen. Soha többé nem kérdezek ilyen mélyen bele a múltjába. Bent kerestem asztalt majd le is ültem magam után húzva őt.
- Mit eszünk? - kérdeztem tőle. A helyiségben mindent bejárt a csirke illata, és csak még éhesebb lettem ettől.

Jinhwan: Junhoe keresett egy helyet és leültünk.
- Mit eszünk? - kérdeztem, miközben én mélyen beszívtam a kis helyiség illatait.
- Hmm... egy enyhén csípős, csirkés ráment szeretnék - mondtam neki nagy szemekkel, mert imádom a ráment és már rég ettem.

JunHoe: A pincér elég hamar megérkezett, és minden figyelmét ránk szentelte. - Kérnénk két enyhén, csípős, csirkés ráment. - mondtam kedvesen a köszönések után. Az asztal alatt lábaimat Jinhwan-éhoz raktam, és úgymond "összecsomóztam" őket. A pincér elment, én pedig rámosolyogtam páromra.
- Végre kaja. Már éhen halok..

Jinhwan: Kedvesen köszöntünk az akkor odaért pincérnek, majd Junhoe rendelt két enyhén csípős, csirkés ráment. Az asztal alatt megéreztem lábait, amint "összecsomózta" enyémekkel. Amikor elmentem a pincér, Junhoe rám mosolygott
- Végre kaja. Már éhen halok...
- Én is ne aggódj - kuncogtam fel és rámosolyogtam. Furcsa lesz őt bemutatni anyáéknak, mert hát tudták hogy a szomszéd srácba vagyok belezúgva de a kiderül hogy ez fordítva is igaz mit szólnak? Vajon kedvelni fogják? Ezeket a gondolatokat a pincér érkezése zavarta meg. Letette elénk a ráment, jó étvágyat kívánt és elment. Elvettem a saját tányérom, megfogtam pálcikámat.
- Jó étvágyat! - mondtam majd nekiláttam.

JunHoe: - Jó étvágyat! - mondta Jinny mikor megérkezett az ebéd.
- Neked is! - mosolyodtam el, és követve példáját, megfogtam a pálcikákat, és enni kezdtem. Eszembe jutott a banda. Ők erre mit mondanak majd? Jinhwan nyaka is elég árulkodó hogy történt köztünk valami...

(Remélem mindenkinek tetszett^^ Hamarosan hozom a folytatást, ami elméletileg a záró fejezet *-*
♥♥♥)

JiKook one shot (yaoi)

JiKook one shot

Banda: BTS

Páros: JiKook (Jimin, Jungkook)

Korhatár: 18+

Műfaj: yaoi, smut

Figyelmeztetés: felnőtt tartalom

*Jungkook pov.*

Ma forgatjuk a Dope klipjét, és már mindenkinek elege van. Vagyis csak a sminkeseknek, a menedzsernek, meg a többi embernek. A banda elszórakozik. Legalábbis Jimin meg én fogócskázunk, mert a mi részeinket befejezték pont az előbb. Suga hyung már alszik, ahogy Hoseok hyung is. Jimint el akarom valahogy kapni mert elvette a gumibotomat, de mindig eltűnik a szemem elől a vörös feje.
- Hyung! Ne csináld már! Add vissza! - Mire kell ez neked? - kérdezi megpörgetve a tárgyat, mint egy majorett botot. Elrohan, mire megyek utána és szerencsémre az egyik folyosóra téved ami egy zsákutca.
- Megmutassam mire kell? - kérdezem egy apró mosollyal mert átfutott az agyamon pár gondolat vele kapcsolatban.
- Milyen férfiasan viselkedik a maknae! - szólal meg halkan, de magabiztosan mikor elé állok és csuklóit feje mellett a falnak szorítom. Párszor már átfutott agyamon, hogy milyen lehet vele csókolózni, de akkor most kipróbálom. Mielőtt a bandába kerültem, rájöttem, hogy nem a lányokhoz vonzódom, de elhatároztam, hogy akármennyire is tetszik Jimin, nem teszek semmit sem. Viszont most ő is azt mutatja, hogy nincs ellenére. Ajkait beharapja, majd lassan engedi ki hófehér fogai közül. Egy gyors mozdulattal kapok ajkai után, mire egy nyögéssel dönti a falnak a fejét halk koppanással.
Kezéből kihúzom lassan a gumibotot majd hagyom hogy nyakamba karoljon. Combjai között végighúzom a tárgyat, mire készségesen sóhajt és nyög számba.
- Itt van mellettünk egy iroda. Halkabban, mert lehet hogy van bent valaki. - súgom fülébe, majd megharapom fülcimpáját, és félgömbjébe markolok.
- Ezh... a menedzser hyungh irodájah... - sóhajtozik, míg én a nyakán húzódó selymes bőrén élem ki vágyaimat. Harapom, nyalom és csókolom, amit ő tűr, de nem elég halkan.
- Ő kint van igaz?
- Igen... - veti hátra a fejét, majd egy hosszú csókba ránt. Felemelem, majd az iroda ajtaját kinyitom. Körbenézek, majd belépek vele, és belülről az ajtónak nyomom. - Kookh... most mit fogsz velem csinálnih? - nyög fel halkan mire egy apró mosoly kúszik ajkaimra.
- Szerintem leteszlek, és itt hagylak merevedéssel. - vigyorgok gonoszan, rásimítva a nadrágján lévő dudorra. Halkan morran fel az érzésre, és a jelmezembe markol.
- Neh! - csókol meg újra, amit elmélyítek. Nyelve ritmusosan mozog, és küzd a dominanciáért, amit én nyerek meg. Hajamat tépi meg mikor az övét kezdem el kicsatolni. Hamar bejut kezem nadrágjába, ami olyan hangokat csal ki csapattársamból, hogy megérzem éledező férfiasságom. A gumibotot kiveszi kezemből, így a felszabadult kezemmel szorítom magamhoz, és a barna bőrkanapéra fektetem ahol már annyiszor ültünk, hol a dicséretet, hol a szidást hallgatva. Ahogy elfekszik, már neki is kezd a vetkőzésnek. Egy apró csókot nyomok ajkaira, majd felkelek, és az ajtóhoz sétálok.
- Kook! - kiált fel mérgesen, nyilván azt hiszi hogy tényleg itt hagyom. Biztos hogy nem... Ez egy vissza nem térő alkalom. Bezárom az ajtót majd visszasétálok hozzá.
- Nem hagylak itt, ne izgulj. - ülök rá csípőjére és hívom egy szenvedélyes csókba.
- Vetkőzz leh te ish! - nyúl ruhám után, és kezdi el lefejteni rólam. Hagyom, hogy kiélje vágyait, én addig ingét veszem le róla, és dobom el.
Mikor már mind a ketten alsónadrágban vagyunk, megfogom a gumibotot, és végigsimítok felsőtestét vele.
- Kérlekh! Csak kezdj beleh! - kérlelő tekintetét az enyémekbe fúrja, és magától veszi le a boxert. Kiveszi kezemből a gumibotot, majd feje fölött fogja meg két kézzel. Lábait egy terpeszbe igazítja, majd türelmetlen tekintetével figyel.
Benyálazom egy ujjam, majd először azzal tágítom. Mély sóhajai, nyöszörgése és morgásai töltik meg a szobát. Második ujjamat csatlakoztatom az elsőhöz, majd ollózni kezdek benne, amit fájdalommal és kéjjel megtöltött hangokkal jutalmazott. Lehajolok hozzá, majd azonnal egy mély csókba hívom, hogy ne hallják meg hangjait. Igaz a menedzsernek hyungnak szüksége van a hangszigetelt szobára, mert vannak titkos beszélgetései, de kinézem Jiminből hogy sikítozni fog. Az pedig szerintem rendesen áthallatszik. Harmadik ujjamat is csatlakoztatom az elsőkhöz, majd testét csókolgatom mindenhol ahol érem.
Halkan nyögdécsel, és heves mozdulatokat produkál csípőjével. Negyedik ujjamat is belévezetem, majd keresni kezdem gyengepontját. Egyszer álmodtam arról, hogy lefekszem vele, és kíváncsi vagyok rá, hogy vajon tényleg olyan hangjai vannak-e vagy jobbak?
- Mégh! - pattannak ki szemei, és markol a kanapéba, mikor kicsit mélyebbre tévednek ujjaim. Megnyomkodom azt a pontot, mire ajkait eltátja de hang nem jön ki a torkán. Hajamat megtépi és leránt egy csókba. Ajkaim közé intézi hangjait, nyög, sóhajt és ajkait csak a nevem hagyja el több formában. Felsimítok karján, majd a gumibotot kiveszem szorító ujjai közül. - Mutasdh... mit akaraszh... azzal ah bottalh! - nyög fel, mire én kihúzom belőle ujjaimat, és lábait feltolva, egy egyszerű mozdulattal tüntetem el benne a bot elejét. Kéjesen nyög és csípőjét mozdítva ül bele jobban a tárgyba. Nagyon mélyre nem akarom nyomni, nehogy baja legyen az alattam nyögő szépségnek, ezért már mozgatom is a tárgyat, és mikor megtalálom prosztatáját, elkezdem férfiasságát is masszírozni. - Kookh! Tégedh... - nyögdécsel félbehagyva mondatát, amin csak mosolyognom kell. Ennyire élvezkedni pornóban sem láttam még srácokat. Viszont értem mit akart mondani. Kihúzom belőle a tárgyat, majd leveszem alsómat. Elő váladékomat szétkenem méretemen, majd lassan merülök el benne. Mikor teljes méretem eltűnik benne, nagyot sóhajtok és mellkasához érintve homlokomat, kezdek mozogni benne. Egy csókra odahajolok majd csípőjére markolok és gyorsítok a tempón. Oldalamon végighúzza körmeit, nyakamba karol és segít a mozgásban.
- Kookh... éhn.. nem bíromh! - feszül ívbe háta, én pedig próbálom lassabb, de erősebb lökésekkel a csúcsra juttatni. Ahogy izomgyűrűi egyre többször szorulnak rám, már érzem, hogy nem tudom tartani magam. Megremeg egész testem, és halkan nyögve élvezek el lüktető forróságában. - Jungkookh! - kiált fel, mert pont elérem prosztatáját utolsó mozdulatommal, és ő is eléri az orgazmust.
Lihegve dőlök mellkasára, majd lassan kihúzódok belőle. Felöltözünk egy pár perc múlva, majd feltűnés nélkül megyünk vissza a forgatás helyszínére. Jimin végig mosolyog, mintha kapott volna valami hatalmas ajándékot karácsonyra, amit nem értettem, de nem is tudtam ezzel foglalkozni. Leülök a nekünk odakészített székek egyikére majd fáradtan hunyom be a szemem.
Érzem, hogy valami a vállamra nehezedik, de nem aggódom, biztos vagyok benne hogy a nehéz valami egy fej.
A tulajdonosa pedig nem más, mint Jimin.

(Sziasztok^^ Ez a kis szösszenet egyébként Valentin napra íródott, csak ugye ki akar egy cuki ünnepen gumibotról olvasni xD

Na mindegy><

Remélem tetszett mindenkinek:* [neked is Vivi]

♥♥♥ )

TaeSoo one shot (hentai)

TaeSoo one shot (kérésre)

Banda: BlackPink és BTS

Páros: Jisoo + Taehyung

Műfaj: fluff, hentai(fiú+lány)

Korhatár: 12+

(Esztinek*-*)

*Taehyung szemszöge*

Már várom a holnapot. Holnap lesz a Valentin nap és ezt a szerelmemmel szeretném tölteni. Éppen a vacsoránkat készítem, ami nekem gabonapehely lesz, az életemnek pedig egyszerű baromfiízesítésű kutyatáp.
Hallom, ahogy a kövön kopognak apró lábai, és nyakörvén a kis csengő is azt jelezte, hogy közelít felém. Mikor meglátom, rámosolygok Hógolyóra, és odaadom neki a vacsoráját, amit farok csóválva fogad el. Leülök az asztalhoz, majd neki kezdek a kajámnak. A vacsora után teli hassal másztunk be az ágyba. Én fel a párnákhoz ő pedig a neki vett kosárba.
- Jó éjszakát édesem! - intek neki mosolyogva, majd behunyom szemeimet.
Másnap reggel 08:00-kor rám ugrik életem értelme. Először kutyakozmetikushoz megyünk, aztán elmegyünk egy sétára a parkba.
- Gyere gyönyörűm. Megyünk a kozmetikushoz. - simogatom meg fejét miután felvettem egy csőnadrágot meg egy fehér egyszerű pólót. Kint száz ágra süt a nap, így nem csoda hogy csak egy pulcsit kötök a derekamra. Komolyan mintha nyár lenne..
A pórázát előszedem, mire Hógolyó nyüszít, ugat és az ajtót kaparja. Nagyon szeret sétálni. Kint a járdán szépen sétál mellettem, már nem kell aggódnom amiatt, hogy elrántana valami miatt. A kozmetikus csak pár házzal van arrébb, ezért kb. 5-10 perc volt az út.
- Jó napot! - mosolyogva köszönök.
- Taehyung! - lép oda hozzám a tulaj akivel elég jóban vagyunk. - Mi újság? Együtt töltitek a Valentin napot? - simogatja meg Hógolyó fejét, aki a farkát csóválja.
- Igen. Egész napra van már programunk. - Na ennek örülök. Mintha csak az a hölgy beszélt volna. - mutat a háta mögé, ahol egy kb. velem egyidős lány simogatja a kutyáját. - Teljesen olyan, mint te. Neki is a kutyája az egyetlen szerelme... - meglep, amit mond nekem, de nem foglalkozok a lánnyal elvégre Hógolyó miatt jöttünk ide... A parkban sétálunk már, mindenhol szerelmes párok, és mosolygó arcok. Az a lány már sokkal előttem elindult. A kutyája eléggé összehaverkodott Hógolyóval, de nem érdekelt nagyon. A lány egy kicsit beképzeltnek tűnt.
Leülök egy padra, megsimogatom Hógolyót, majd leveszem pórázát. Hirtelen ugat kettőt, majd fejvesztve rohanni kezd. Ijedten nézem, merre rohan, majd mikor meglátom, hogy a kozmetikusnál látott lány felé tart, a nevén szólítom, és próbálom megállítani, de nem hallgat rám.
Mikor odaér, a lányra ugrik, akinek a kávéja kiesik a kezéből és a földre fekszik, ahogy fellöki őt imádott kutyám. Odaérve magamhoz hívom Hógolyót.
- Jól vagy? - guggolok le, és felhúzom a lányt.
- A.. igen... - fogja a fejét, majd sötétbarna haját megigazítja. A két kutya elrohan, majd játszani kezdenek figyelmen kívül hagyva minket.
- A kávét kifizetem, sajnálom, nem tudom mi ütött belé.. - nézek sajnálkozva a boldog kutyákra.
- Nem kell kifizetned, ilyen bárkivel megesik. - feláll a földről, majd megigazítja a ruháját. - Jisoo. - hajol meg mosolyogva, ami nekem is mosolyt csal arcomra.
- Taehyung. - hajolok meg én is. Egész szimpatikus így, hogy mosolyog.
- Te voltál a kozmetikusnál nem? - indul el a kutyája után én pedig követem, mert az én kutyusom is arra van amerre az övé.
- Igen én voltam. Elvileg hasonlítunk...
Miután meghívtam egy kávéra, sétáltunk, beszélgettünk, és elég jól összebarátkoztunk. Az egyik közeli cukrászda előtti asztalokhoz ültünk majd ott beszélgettünk. Hógolyó és Mimo - Jisoo kutyája - mellettünk ültek, és szorgosan nyalták fel a földre leesett fagyi darabjait.
- Nem hittem volna, hogy egy kutya képes összehozni két embert. - mondja hátradőlve a fekete, műanyag székbe.
- Hát azt én se. De örülök hogy fellökött... - helyeselek mosolyogva, fel sem fogva mit mondok. Aztán leesett. - Mármint... nem úgy értem..
- Értem nyugi. - nevet fel bájosan, ami engem is mosolyra késztet. Olyan tündérien nevet, hogy nekem is jó kedvem lesz.
- Egy pillanat. - veszi fel telefonját, mert az elég hangosan kezd csörögni. Bólintok, és Hógolyó fejét kezdem el addig simogatni. - Ne haragudj, de a nővérem hívott. Haza kell mennem. Örülnék, ha máskor is találkoznánk. - a végét már vidámabban közli, és a telefonját nyújtja felém, hogy adjam meg a telefonszámom. Bepötyögöm a számokat, és megcsörgetem magam. Elmentem a számát és visszaadom neki a telefonját. - Remélem, hívsz majd. - mosolyogva felkel, majd Hógolyótól is elköszön. Közelebb lép hozzám majd engem igazán meglepve tettével egy puszit nyom arcomra és elindul.
- Szia!

(Nyaaa~?

Hát akik eddig olvasták, pozitív véleménnyel voltak, remélem mindenki így lesz, aki mégsem, elnézést:/

Ha valami netán értelmetlen, akkor azért is elnézést xD

Puszi:*)

LiNie one shot (yuri, Blackpink)

LiNie one shot (kérésre)

Banda: BlackPink

Páros: Lisa + Jennie

Műfaj: fluff, yuri(lány+lány)

Korhatár: 12+

(Petrának *-*)

Jó olvasást mindenkinek <3

*Jennie pov.*

Mikor debütáltam a Blackpink nevezetű bandába, nem hittem volna, hogy szerelembe esek. De akkor vannak csodák. Lisával folyton kötekedünk, ami Jisoonak és Rosenak is feltűnt, de eddig csak az utóbbival beszéltem erről. Ő azt mondta nekem, hogy beszéljek erről Lisával, de nem merem. Nagyon jó barátok lettünk, és ha elmondom neki, mit érzek, nagy esély van rá, hogy elrontok mindent, és összeveszünk. Meg egyébként is… Egy bandában vagyunk.
Amióta összeköltöztünk, csak még jobban feszélyez ez a téma, mert egy szobába kerültem Vele, Rose pedig minden nap megkérdezi, hogy elmondtam-e már. Nem, mert gyáva vagyok…
- Jennie! – kiabál Lisa a fürdőszobából, mire el is indulok Jisoot egyedül hagyva a konyhába. Benyitok, megpillantva Lisát, aki a tükör előtt áll, szőke, vizes haját fésülve. Egy puha, fehér törölköző takarja félig még vizes testét, ami kíváncsiságot kelt fel bennem.
- Mondd… - szólalok meg, a látványtól még megdöbbenve. Sokszor látom így, sőt, mostanában egyre többször, de minden alkalommal meglep, hogy ennyire gyönyörű.
- Megszárítod a hajamat? – emeli rám tekintetét, mire mosolyogva bólintok.
Egy székre leül, majd kezembe beadja a hajszárítót. Bedugom a közelemben lévő konnektorba, majd bekapcsolva frissen mosott tincsei felé irányítom. Nagyon sűrűn kér meg erre, furcsamód csak engem, de nem bánom. Körülbelül 10-15 perc volt mire rendesen megszáradt. Kifésültem neki, majd gyorsan be is fontam, amiért mindig hisztizik, de nem érdekelt.
- Komolyan? – kel fel, és fogja meg befont haját.
- Aha. – vigyorgok rá, majd várom a leszidást. Arca a morcosságot mellőzve változik át vidámmá, majd rám mosolygok
- Köszönöm. – lép elém, majd ad arcomra egy puszit, és kirohan a fürdőből. Megdermedve állok, és nézek magam elé. Ezt… tényleg megtette?
Kimegyek a fürdőből, át a konyhába, és segítek Jisoonak.
- Mi kellett csinálnod? – kérdezi, miközben összevágja a zöldségeket.
- A haját megszárítottam, és befontam. – mondom elővéve egy tálat a szekrényből.
- Miért mindig téged kér meg? Olyan furcsa ez a lány. Ha nem vagy itthon, akkor is mindig rólad beszél, hogy hol vagy, mikor jössz meg ilyenek. Tisztára mintha szerelm-
- A legjobb barátja. Mit vársz? Ne légy féltékeny. – lép be Rose a konyhába, félbeszakítva a beszélgetés kínosabb részét. Hálás pillantást eresztek meg felé, majd elmosogatok és elvonulok a szobámba, ahol az ágyamon ül Lisa, és épp képeket készít a plüssállataimmal.
- Mit csinálsz? – kérdezem, pedig tisztán látható mit művel.
- Oh, azt hittem, hogy még Jisooval főzöl. – néz rám, majd lábait felhúzza törökülésbe.
- Nem… Megint elkezdte a hülyeségeit… - ülök le mellé, majd én is felhúzom lábaimat.
- Hogy érted? – kérdezi lezárva telefonját.
- Azt mondja, hogy furcsán közel állunk egymáshoz…
- Hm… Érdekes. És mit mondtál erre? – fordul felém kíváncsian, mintha annyira fontos lenne neki, erre a válaszom.
- Semmit. Rose akkor jött be, és magyarázott meg mindent.
- Értem. – mondja halkan. – Itt aludhatok ma? – veregeti meg ágyamat, mire bólintok és felkelek.
- Persze. – indulok el az ágya felé, mire csuklómat megragadva ránt vissza.
- Úgy értettem, hogy veled. – mondja, én pedig meglepődve ülök vissza. – Persze csak ha nem baj… - mosolyodik el lágyan.
 - N-nem dehogy… - jövök zavarba, de nem mutatva ki elfekszem az ágyban.
- Máris alszol? – kérdezi, mire csukott szemmel bólintok. – Jó akkor én is! – fekszik el mellettem, átölelve. Úgy teszek, mint aki már alszik., mert nem szeretnék valami komoly témába csöppenni.
Hirtelen kettő puha ajak nyomódik az enyémekre, és pár másodpercig ott is maradnak, majd eltűnnek. Szemeimet kinyitom addig, míg visszahúzom Lisát, majd lehunyva pilláimat, egy apró csókba hívom, amit viszonoz.

(Remélem tetszett mindenkinek, és azt is, hogy mindenki megkapta a kiválasztottjától Valentin napra amit szeretett volna... ^^)

My Dark Life - 31.rész (yaoi)

My Dark Life
31. rész

Jongup idegesen áll a magasabbik előtt, és nem tudja, mivel kezdje az egészet. Vallja be az érzelmeit? Először az anyjáról beszéljen? Vagy csak ölelje át a mérges fiatalt? Vagy ne tegyen semmit, és süllyedjen el a föld alá.
„ Igen, talán ez lenne a legjobb…” Gondolja magában, miközben Junhong egyik lábáról átáll a másikra, megköszörüli a torkát, és tekintetét a másik arcába fúrja.
- Ha ennyi lenne, én mennék, még segítenem kell Youngjae-nak…Köszi, ezt a tartalmas beszélgetést.- morran fel szarkasztikusan, majd fordul egyet tengelye körül. Nem akarja a másikat magára hagyni, mert ez olyan mintha egy kést fordítanának átszúrt szívében el. És ki szúrta át így is sebezhető szívét?  Jongup. Erre a gondolatra képes elindulni, így kettőjük között csak nő a távolság. Jongup alig fogja fel, hogy most a másik épp készül bemenni. A szíve egyre gyorsabban ver, már-már kiugrik helyéről. A fülében hallja már az ütemes dobogást, és ilyen tempóban fut a másik után, hogy aztán egy szoros ölelésbe zárja a másikat.
- Ne menj. Még ne. Nem bírnám ki, ha nem nézhetnék újra a szemeidbe, nem nevetnél velem, nem érnél hozzám, és nem vennél észre, ha elsétálok melletted…Kérlek Junhong ne. Tudom hibáztam, és nekem is nehezemre esne megbocsájtani magamnak, de könyörgöm, ne hagyj itt, csak így, hogy el sem mondhattam mindent. – csak ömlenek belőle a szavak, mintha hirtelen felvágták volna a nyelvét, amit a fiatalabb nagyra nyílt szemekkel hallgat. Jongup szemei égnek, de nem engedi felszínre törni a sós cseppeket. Hangja remeg, de folytatja. – Igen, anyukád felkeresett. Először el akartam neked mondani, de nem tudtam hogyan közöljem, mindig nehezen viselted a velük kapcsolatos dolgokat, értsd meg, csak meg akartalak óvni. Úgy döntöttem, inkább hazudok anyukádnak, mert belegondoltam mi lett volna, ha a síró szemeidbe kell néznem, és úgy kellene veled beszélnem. – vesz egy mély levegőt, bent tartja pár másodperc erejéig, majd kifújja és elengedi a fiatalabbat. Ő megfordul, és a másik meggyötört tekintetét fürkészi.
- Szóval… Te csak… Te csak meg akartál védeni, nehogy újra megsérüljek? – kérdez rá értetlenül Junhong, majd mikor Jongup arcát végigfolyna egy fénylő könnycsepp, letörli azt. Bólint egyet a kérdésre, és lehajtja a fejét.
- Tudom, lehet, most csak eltaszítalak, de ha már ezeket elmondtam, mindent tudnod kell… - kezd bele, mire a másik figyelmesen hallgat. – Mikor először találkoztunk, tudtam hogy jó barátok leszünk, és hosszú ideig fog tartani. – apró mosoly látszik ajkain, ami Junhonot is erre készteti, de próbál érzelemmentesen hallgatni. Nem tudja, mit akar a másik, de fél. Ha ezzel eltaszíthatja, akkor ezek szerint hibát követett el.  – Aztán mikor jobban megismertelek, rájöttem, hogy hiba volt először hozzád szólnom. Egyre jobban megkedveltelek, és tényleg őszintén beléd szerettem… - az utolsó szavakat Junhong szemébe nézve mondja ki, mire a fiatalabb szíve heves tempóba kezd, és hirtelen nem tud mit kezdeni magával.
„Mit tegyek? Mondjam el neki, hogy én is így érzek? Öleljem meg? Vagy csak mosolyogjak, mint ahogy most teszem, hogy hülyének nézzen?”  Tanácstalanul áll, és néz a másik piros árnyalatú arcára. Lassan emeli fel a kezét, majd a másik arcára simítja. Kicsit lejjebb hajol, majd Jongup ajkaira nyom egy apró puszit.

*Youngjae pov.*

Eltelik legalább fél óra mire Zelo és Jongup visszatérnek. Ez idő alatt én a fa alá teszem az ajándékokat, majd Daehyunnal a kanapéra ülök. A fa, különböző égősorai felváltva világítanak, és ez meghozza nekem a karácsonyi hangulatot.
Zelo és Jongup teljesen komoly arccal jönnek be, és mintha nem is beszéltek volna, külön ülnek. Megértem Zelot, de nem kellene Jongup-ot kínozni ezért. Nyilván nem véletlen történt ez az egész.
Annyit látok, hogy hirtelen Zelo arcán feltűnik egy halvány mosoly a telefonját nézve. Mit csinál? Valakivel chat-el?
- Odamegyek hozzá, jó? – simítok Dae vállára, mire csak bólint egyet, és ő is felkel.
- Én Jonguphoz megyek. Vigyorog, mint a bolondgomba. – ránézek az említett személyre, és igaza van Daehyunnak, tényleg vigyorog. Most akkor ő Zeloval chatel?
- Zelo! – ülök le mellé mire ő ijedten zárja le mobilját. Arca hirtelen válik komollyá, ami feldühít. Most titkol valamit?
- Mondd. – válaszol szűkszavúan.
- Mit beszélgettetek? Kibékültetek? Mit mondott? Miért zártad le a telefont? Van, amit titkolsz? – kérdezem sorra, ami érdekel, mire ő csak kezét felemeli védekezően.
- Nyugi Jae. Igen, Kibékültünk, elmondta, hogy mit miért csinált. Azért, mert megijedtem, és nem láttam ki ült mellém. Nincs titkolni valóm. – válaszol egyszerűen, mire összeszűkítem szemeimet.
- Ha nincs titkolni valód, mondj el mindent. Ha kibékültetek, akkor nem kéne külön ülnötök…
- Összejöttünk… - suttogja maga elé halkan, bennem pedig az ütő megáll.
- MI?! – kiáltok fel örömömben, ha jól hallok még, akkor Daehyunnal egy időben.

(Sziasztok^^ Nyaaa~? Kinek tetszett? És kinek nem? Remélem olyan nincs xD
Igyekeztem jól megírni, hamár ennyit kellett várnotok rá:/
Hamarosan érkezek a többi ficivel is, további szép napot! ♥♥♥)

IKON - Selfish Love 19. rész (yaoi)

Selfish Love

19. rész

Banda: IKON

Páros: JunHwan/JinHoe

Korhatár:18+, 16+, 12+

Figyelmeztetés: erotika

Műfaj: yaoi, romantikus, smut(decsakazelején)

Jinhwan: Megtámaszkodott fejem mellett és gyorsított a tempón. Nyakamat megszívta, aminek valószínű nyoma marad. Harapdált, csókolgatott. Jó volt vele. A levegőt a gyors tempó miatt szaporábban vettük. Közel jártam már a gyönyörhöz, de még nem akartam, hogy vége legyen. Pedig ha eltalálja kétszer azt a pontot, akkor nekem lőttek. Felemelte fejét és megcsókolt.

JunHoe: Nyögései olyanok voltak mintha valami szirén énekelne nekem, közvetlen a fülem mellet. Csípőjére fogtam, és erős, egyben gyors lökésekkel próbáltam a csúcsra juttatni. El sem hittem, hogy komolyan megkaptam. Igaz, ez után derül ki számomra, hogy mire kell nekem. Valamiért többnek érzem ezt, mint hogy megdugom és otthagyom.

Jinhwan: Csípőmre fogott és egyre erősebb, mélyebb lökéseket produkált. Amikor már egy perce csinálta ezt, testem megremegett az orgazmus hatására, majd hasfalamra élveztem egy lányos sikoly kíséretében. Lüktettet az alhasam, a férfiasságom és a bejáratom is. Hihetetlen, hogy ennyi idő után tényleg megtörtént. Én úgy ismertem őt, hogy minden csajjal, akivel volt, csak egy éjszakát voltak és Junhoe soha nem kereste őket. Félek, hogy velem is ez lesz, és akkor kénytelen leszek elköltözni egy másik városba vagy kontinensre. Kezeimet nyaka köré fogtam, majd egy érzéki csókba hívtam, jelezve, elmentem.

JunHoe: Hirtelen körém szorultak gyűrűi és a kellemes forróság hatására szinte vele egyszerre értem el a csúcsot. Nyakamba karolt, majd egy kellemes, kéjtől túlfűtött csókot kezdeményezett. Arcélére simítottam, majd átvettem az irányítást a csókban. Elhagytam testét majd elváltam ajkaitól átölelve apró testét.
Örökre magam mellett akartam tudni.

Jinhwan: Kihúzódott belőlem, elvált ajkaimtól és átkarolt. Melegség töltött el. Fordítottam állásunkon, összekulcsoltam kezeinket és egy kicsit lehunytam a szemeimet. Majdnem elszunyókáltam, de tartottam magam, majd egy idő után felkeltem, megpusziltam az orra hegyét és elhagytam a helyiséget. A fürdőszoba felé vettem az irányt, hogy a körülbelül egy liter izzadságot lemossam magamról.

JunHoe: Láttam Jinny arcán, hogy mennyire elfáradt, de próbált ébren maradni. Én lehunytam szemeimet, de nem aludtam el. Egy puszit kaptam orromra, mire szemeim kinyíltak. Kimászott az ágyból majd kiment a szobából. Azta.. Hogy tud azok után ilyen gyorsan sétálni, hogy megdugták? Kemény azért ez a gyerek.
Felkeltem én is, bár inkább aludni akartam, és megkerestem. A fürdőből kiszűrődő hangokból arra jutottam, hogy zuhanyozik. Bementem a helyiségbe majd végig mértem szép testét hátulról. Beálltam mögé és átöleltem. A víz eláztatta a hajam, de nem tudott érdekelni. Ránéztem, majd nyakán a szívásfoltban gyönyörködtem.

Jinhwan: A víz forró volt, de mégis kellemesen hatott bőrömnek. Elgondolkoztam, mi lett volna, ha a szüleim nem mennek el és mama nem hagyja rám ezt a házad és minden az ellenkezőjére fordul. A gondolatmenetemből kizökkentett Junhoe, aki beállt mögém. Mosolyogva megfordultam és szemeibe néztem, ám ő valami mást figyelt. A szívásfoltot a nyakamon. Ennek komoly következményei lesznek.

JunHoe: - Jól áll... mit gondolsz, legközelebb is csinálhatok még? - kérdeztem rásimítva a foltra, majd lesimítottam mellkasán, hasán és átöleltem derekát. Egy puszit nyomtam ajkaira és rámosolyogtam. Érzem, hogy ha én itt hagyom, megbánom. Vele szeretnék maradni jó sokáig, erre a hangra akarok elaludni és erre a mosolyra akarok felkelni.

Jinhwan: - Jól áll... mit gondolsz, legközelebb is csinálhatok még? - kérdezte végig simítva testemen, majd végül derekamnál megállt. Ennek a kérdés hatására megállt bennem az ütő és elpirultam. Szó szerint égett az arcom.
- Igen.. Csinálhatsz, csak egy icipicit, kisebbet! - nyúltam a háta mögötti kispolcra, hogy levegyem a sampont és megmossam a hajam, de olyan szerencsétlen vagyok, hogy megcsúsztam a vizes csempén, és automatikusan megszorítottam vállat.

JunHoe: - Igen... Csinálhatsz, csak egy icipicit, kisebbet! - nyúlt a hátam mögötti polcra, ez után meg is csúszott, és vállaimba kapaszkodott én pedig azonnal magamhoz öleltem.
- Miért nem kérsz meg rá? - nyúltam hátam mögé ahol keze kutakodott. - Sampon kell? - fogtam meg az említett dolgot és odaadtam neki mosolyogva. Örülök neki, hogy ilyen bénácska, mert így segíthetek neki, mikor szüksége van rá.

Jinhwan: - Miért nem kérsz meg rá? - háta mögé nyúlt - Sampon kell? - fogta meg az említett tárgyát és odaadta. Megköszöntem, nyomtam a kezemre és elkezdtem dörzsölni fejbőrömet, majd lemostam kezeimről a habot. Megragadtam karját és a vízsugar alá húztam, hogy haja vizes legyen. Ismét nyomtam a samponból egy keveset, majd elkezdtem mosni a haját.
- Nem túl erősen nyomom? - kérdeztem, miközben dörzsölni kezdtem tarkóját.

JunHoe: Ahogy elkezdte mosni hajamat, libabőr öntötte el karomat és lábamat. Lágyan elmosolyodtam és lehunytam szemeimet.
- Nem túl erősen nyomom? - kérdezte, mire csak morrantam egyet fejrázás közben. Annyira aranyos, hogy legszívesebben ölelgetném egész nap.

Jinhwan: Morogva megrázta a fejét én pedig folytattam. Arrébb toltam, leöblítettem a fejem, majd az övét is. Végig mostam szappannal testünket. Ezzel vége is volt a zuhanyzásnak. Kiléptem a zuhanytálcából, magam köré csavartam kedvenc puha, fehér törölközőmet. Odaléptem tükrömhöz, letöröltem róla a párát és szemügyre vettem a kékes-lilás szívásfoltot. Vajon egy kis alapozóval el lehet takarni?

JunHoe: Megmosolyogtatott, hogy mennyire anyáskodó volt. Még meg is fürdetett ezért mikor kimászott a víz alól, csak álltam, mint egy óvodás.
- Jinny~ - kezdtem el szólogatni mikor már a tükör előtt állt. - Kapok én is törölközőt, vagy szeretnél még nézegetni? - kérdeztem vigyorogva, nekidőlve a kellemes hőmérsékletű csempének.

Jinhwan: - Jinny~ - szólítgatott - Kapok én is törölközőt, vagy szeretnél még nézegetni? - vigyorogva nekidőlt a csempének, ami hidegnek tűnt, de hát ő tudja. Az igazság az, hogy szeretném, még nézegeti, de gondoltam kiszolgálja magát. A tükörből végignéztem rajta, majd a zuhany melletti kisszekrényhez léptem, elővéve egy uyan olyan puha törölközőt, csak kék színben.

JunHoe: Láttam hogy végignézett rajtam a tükörből ami büszkeséggel töltött el. A zuhany melletti kisszekrényből egy kék törölközőt.
- Rám tekered? - tártam szét karjaimat egy perverz mosoly kíséretében. - Megéheztem. Nem akarunk valamit főzni?

Jinhwan: - Rám tekered? - tárta szét karjait egy perverz mosoly kíséretében. - Megéheztem. Nem akarunk valamit főzni?
- Öhmm.... - léptem oda hozzá elpirulva - Persze! - rátekertem a puha anyagot, majd bólogattam. - Mit főzzünk? Mi a kedvenc kajád? - kérdeztem, miközben hajamat egy másik törölközővel töröltem fél szárazra.

JunHoe: - Bármit megeszek, ha jól néz ki. Csináljunk valami finomat. - mosolyodtam el, majd végignéztem rajta. Nem kéne ilyen dolgokat csinálnom, mert újra beindulok és itt a mosógépen dugom meg... Elhessegettem a gondolataimat, és a tükörhöz léptem. - Mázlista vagy. Ilyen helyes pasit nem mindenki tudhat a magáénak. - igazgattam vizes tincseimet.

Jinhwan: - Bármit megeszek, ha jól néz ki. Csináljunk valami finomat. - hmmm.. oké. Végig nézett rajtam kicsit feltűnően. Ő a tükörhöz lépett, én pedig megindultam a szobám felé, hogy valami kényelmes ruhát felvegyek a főzőcskézéshez. - Mázlista vagy. Ilyen helyes pasit nem mindenki tudhat a magáénak. - egoista, röhögtem magamban.
- Mézes-szezámos csirke, pirított tésztával és rizs süti jó lesz? - kiabáltam és felvettem egy szürke térdnadrágot egy fekete pólóval.

JunHoe: - Mézes-szezámos csirke, pirított tésztával és rizs süti jó lesz? - kiabált, miközben gondolom felöltözött. - Tökéletes. - indultam meg a szoba felé, hogy én is felkapjak valami ruhát.
- Előszedsz nekem valami ruhát? - kérdeztem az ágyra ülve, végigmérve testét újra. Annyira jól néz ki... legszívesebben megcsókolnám, átölelném, de zavarba jönne, és beszélni se beszélne hozzám...

Jinhwan: - Tökéletes. - hallottam meg lépteit. Akkorra lába van, hogy még azt is hallanám, ha 2 utcával arrébb sétálna. - Előszedsz nekem valami ruhát? - kérdezte az ágyra ülve, mint aki jól végezte dolgát. - Feleségül ne vegyelek? - jegyeztem meg a kelleténél kicsit hangosabban.
- Persze. Mit szeretnél? Fekete fehér összeállítást vagy inkább színeset? - mutattam felé egy fehér bő szabású pólót, amin a "Romeo fucked Juliet" felirat volt pirossal írva és egy fekete Nike gatyát. Aztán egy sárga pólót, fekete "69"-es felirattal és egy kék nadrágot, aminek szegélyei feketék voltak. Reméltem, hogy a fehér pólós összeállítást választja, mert az sokkal jobban állna rajta.

JunHoe: - Feleségül ne vegyelek? - kérdezte gúnyosan, hangosan, de csak vigyorogni tudtam. - Persze. Mit szeretnél? Fekete-fehér összeállítást, vagy inkább színeset? - mutatott felém ruhadarabokat.
- A fekete-fehér jó lesz. - megvártam, míg odaadja majd felemeltem a ruhadarabot. - Erre inkább az kellett volna, hogy "Junhoe fucked Juliet". Nem gondolod? - kuncogtam fel majd inkább felöltöztem.

Jinhwan: - A fekete-fehér jó lesz. - odaadtam neki a ruhákat. Jó hogy ezt választotta, mert ezek a színek jól állnak neki. - Erre inkább az kellett volna, hogy "Junhoe fucked Juliet". Nem gondolod? - felkuncogott, mire én is. Na jó ez tényleg nagyon vicces volt és nem azt kellene rá írni, hanem "Junhoe fucked Jinhwan". Na, az már jobb lenne. "Jézus isten miket beszélek?" - elfordultam és fejbe vágtam magam, majd mikor visszafordultam, Junhoe már fel volt öltözve.
- Mehetenünk főzni? - kérdeztem ledobva az ágyra a törölközőm.

JunHoe: Kuncogott hülyeségemen, aminek örültem.
- Mehetünk főzni? - kérdezte mire bólintottam.
- De várj egy pillanatot. - mondtam mosollyal arcomon, majd odaálltam elé, magamhoz húztam és egy apró csókot nyomtam ajkaira. Kezeimet feszes fenekére vezettem majd bele is markoltam. Annyira jó érzés volt, hogy bármikor megcsókolhattam, bármikor hozzáérhettem, de nem tudtam mihez kötni ezt az érzést. Mikor elváltam ajkaitól, belenéztem szép vágású szemeibe. - Jinhwan. Lennél a barátom?

(Nyaa~
Hogy tetszett? Igyekeztünk mind ketten, nem tudom, mennyire lehet észrevenni [semennyirexD]
Hamarosan következik a többi fici folytatása is^^)