Sulay one shot (EXO, yaoi)

 SuLay one shot 

Figyelmeztetés: erotika, smut

Korhatár: +18

*Suho szemszöge*

Éppen a számítógépemet bújtam, mert Yixinggel találkozót beszéltünk. Egy társkeresőoldalon ismerkedtem meg vele, és már akkor tudtam, hogy ő az igazi. Fülig szerelmes lettem belé, és sosem akartam róla lemondani. Még mindig így vagyok vele hogy ő az álmaim férfija. Nem tudom, hogy ő is így érez, irántam vagy csak játszadozik, de nem szeretném, hogy csak egy egyéjszakás kaland legyen az egész. Igazából még én magam sem tudom, hogy most együtt vagyok-e vele, mert teljesen úgy viselkedik velem, de nem vagyok benne biztos. Játszani kezdtem egy kedvenc játékommal mikor láttam, hogy Ő írt nekem. Széles mosolyom lett, és gyorsan kiléptem a játékból.

„Akkor hol is lesz?”

„Legyen egy kávézóban, ha nem gond.”

„Nekem nem gond, csak mondd, hogy melyik legyen”

„Valami csendes helyre gondoltam… May Island? Persze csak akkor, ha neked nincs túl messze.”

„Kocsival vagyok, úgyhogy mindegy hogy hol van. Szeretsz olvasni? :)”

Persze hogy ilyenkor tud meg rólam valami ciki dolgot… a May Island nem csak egy alapkávézó, hanem egy könyvekkel teli kávézgató helyiség. Nagyon sűrűn járok oda, és már vannak ott barátaim is. Teljesen elvörösödtem erre a kérdésre, de próbáltam koncentrálni.

„Igen sűrűn járok oda, és szinte mindig olvasok. Remélem nem baj. De akkor jó lesz ott?”

„Az a baj azzal a hellyel, hogy ott nem lehet beszélgetni.”

„Értem. Akkor te mondj egyet. :) „

Miután elmondta a címet, megbeszéltük az időpontot, és elköszöntünk egymástól. Gyorsan feltúrtam a ruhásszekrényemet és felöltöztem egy kicsivel elegánsabban a hétköznapitól. A fürdőszobámban ment el a legtöbb idő, mert a hajammal egy fél óráig tököltem, plusz az napra harmadjára is megmostam a fogamat, és arcot mostam. Egy fekete csőnadrágot vettem fel, mellé egy rövid ujjú kék pólót, és rá egy fekete dzsekit. A cipőim között válogattam mikor meghallottam a telefonomat csengeni. Tudtam, hogy Yixingnek nincsen meg a mobilszámom, de azt hittem, hogy ő tudta meg valahonnan, így rohantam a készülékhez. Mikor már majdnem felvettem láttam, hogy Kyungsoo keres. Próbáltam összekapni magam, hogy ne úgy szólaljak, meg mintha ő lenne az én egyetlenem, és felvettem.

- Szia. Ráérsz? – kicsit letört volt hangja, és bár szívesen mondtam volna neki, hogy jöjjön át, randim volt…

- Szia. Öhm… mi történt? – sóhajtott egyet, én pedig már válogattam a szavaimat, hogy milyen módon utasítsam el.

- Ma Jonginnal randizok, és utána minden bizonnyal meg fog történni… az… csak nekem mertem elmondani, és tanácsot szeretnék kérni. – tudtuk egymásról hogy mind ketten szüzek vagyunk, és mindig nyíltan beszéltünk mindenről, de ez azért meglepett.

- Uh.. hát nagyon örülök nektek, és én is éppen most készülök randira… - nem mertem elmondani neki hogy nem is ismerem az illetőt, mert akkor képes lenne lemondani a saját randiját csak, hogy engem itthon tartson.

- Ki az? Fiú? Lány? Veled egy idős? – aggódó és egyben kíváncsi hangja mosolygásra késztetett.

- Nem mondhatok semmit erről. Majd megtudod, ha lesz valami. Viszont most le kell tennem. Majd megbeszéljük. – sóhajtott és egyből le is tette. Majd bocsánatot kérek tőle, de jelenleg nem értem rá.  Gyorsan ránéztem az órámra, és mosolyogva vettem róla tudomást, hogy indulhatok. Gyorsan felkaptam az egyik új cipőmet, és a kocsi kulcsot majd rohantam is.

Imádtam este vezetni, mikor jó idő volt. Most is így volt. Gyönyörű nyári éjszaka. Lassan haladtam, mert egyre bátortalanabb lettem. Mi van, ha csak úgy átvágott? Arra lettem figyelmes, hogy a hátam mögül valaki dudál nekem, és elhalad, mellettem majd előzés közben káromkodik. Néha nagyon bántóak ezek az emberek. Nem is ismernek, de leszidnak. Mivel gyorsítanom kellett hamarabb odaértem. Beléptem az épületbe, és a kávé finom illata csapta meg orromat. Elfoglaltam egy eldugott sarokban egy asztalt, és reméltem, hogy megtalál majd Yixing. Kértem magamnak egy kávét és vártam. Nagyon megijedtem mikor valaki hirtelen az arcomra adott egy puszit. Tágra nyíltak szemeim és ránéztem az illetőre, aki leült elém és levette a kabátját. Egyből felismertem gyönyörű barna szemeiről és cuki gödröcskéiről. Nagyon zavarban voltam, égett arcomon édes puszija. Látszólag őt nem zavarta az ilyen üdvözlés és csak mosolygott. - Ugye te vagy Joonmyun. Hasonlítasz rá, de azért biztosra megyek. - nagyon aranyos hanglejtése volt, de viccelődni volt kedvem.

- Nem. Az én nevem Kyungsoo. - kedvesen mosolyogtam miközben Yixing komoly arccal nézett. Én is elkomolyodtam és vártam a reakciót.

 - A kedves mosolyodról ismertelek meg. Örülök, hogy találkoztunk. A képeken egy kicsit más vagy. De így sokkal szebb vagy. - kész. Ennyi volt... teljesen zavarban voltam... Hogy ismert fel ennyire jól? És hogy tud így bókolni? Körülbelül egy meggyhez hasonlítottam olyan vörös lettem. Kinéztem az ablakon és ekkor láttam, hogy az én kocsim mellé egy teljesen egyforma autó parkolt le. Inkább az autót néztem nem pedig Yixinget mert tényleg zavarba hozott.

 - Sokáig vártál? - felé fordultam és megráztam a fejem.
- Nem. De addig kértem magamnak egy kávét. Remélem nem baj. - mosolygott és végig a szemembe nézett miközben beszéltem.

- Ez milyen? - nézett a kávémra én pedig odatoltam hozzá a csészét. Lassan dús ajkaihoz emelte és beleivott miközben a szemembe nézett. Miután letette a csészét és visszatolta elém megnyalta alsó ajkát, de eléggé erotikusan. - Ez nagyon finom. Pillanat és jövök. Kérek magamnak is egyet. - felállt én pedig megcsodálhattam csodálatos alakját és járását. Hátra fordultam és fenekét néztem, míg el nem tűnt látókörömből. Addig gondolkoztam ezen. A puszi helyét még tisztán éreztem arcomon és szinte biztos voltam benne hogy Yixing a valóságban sokkal helyesebb, mint a képeken. Hamar visszatért egy kis tálcával és hozott három kis csészét. Nem elém, hanem mellém ült ami kicsit furcsa volt de nem szóltam.

- Húha... ennyire fáradt vagy? - megmosolyogtam saját kérdésemet, amit ő is viszonzott és kitett elém egy csészét. A porcelánivó alkalmatosságban nem kávé hanem cappuchino volt és a habjában egy szép szívecske díszelgett benne. Mosolyom még szélesebb lett mikor még egy puszit kaptam. Ránéztem és megöleltem. - Nagyon aranyos vagy. - ő is visszaölelt és mikor elengedtem a szemembe nézett. Teljesen magával ragadott gyönyörű nagy szeme, és nem tudtam elnézni annyira tetszett a látvány. Még egy kis ideig néztem őt és hezitáltam, hogy vajon felpofoz, ha megcsókolom vagy visszacsókol, de egyre csak közeledett hozzám és dús csábító ajkai vonzották már tekintetem. Végül lehunytam szemeimet és Yixing párnái az enyémekre tapadtak. Óvatosan derekamra vezette kezét és kicsit megdöntött miközben lassan mozgatni kezdte ajkait az enyémeken. Volt már csókolózásban részem, de nem ilyen jó partnerrel. Nyakába karoltam és közelebb húztam. Forró izmát végig vezette alsó majd felső ajkamon mire én azonnal leengedtem állam. Mikor találkozott nyelvünk, megborzongtam, ahogy lassan mozgatni kezdte sajátját Yixing. Tökéletesen csókolt. Nem lógott a torkomban a nyelve, de éreztem hogy bent van a számban, és nem is nyáladzott. Ajkai úgy illettek az enyémekre mintha egymásnak lennének teremtve. Derekamnál fogva magához húzott így mellkasunk is összeért. Hajába túrtam ő pedig tarkómra vezette másik kezét. Nagyon élveztem, de elvált ajkaimtól és pedig pirultan elengedtem. Befordultam a kis üvegasztalhoz, és a csészét kezdtem el forgatni az asztalon. Most mit mondjak?

 - Tényleg aranyos vagyok? - ránéztem és nyitottam szólásra a szám mikor megragadta figyelmemet hogy mennyire vörösek lettek ajkai ettől a csóktól is. Vajon akkor egy vad csóktól mennyire lesz vörös? 
- Igen. Nagyon. - egy bíztató mosolyt küldtem felé. Miután elfogyasztottuk a kávékat már tényleg eléggé későre járt. Beszélgettünk mindenféléről és kiderült, hogy az övé az az autó és az benne a különlegesség hogy nem ő vette, hanem nyerte az egyik haverjától éneklésben. Már nagyon fáradt voltam és nagyon messze volt tőlem az otthonom. Balesetet pedig nem akartam szenvedni, hogy elalszom. Yixing felajánlotta, hogy nála tölthetném az estét, ami kicsit megijesztett, de belementem. Miután elfogyott minden elmentünk sétálni, és kaptam Yixingtől egy szív párnát, amin az állt, hogy "szeretlek örökké". Találtunk egy padot a parkban, ami viszonylag egy lámpa alatt helyezkedett el, és leültünk.

 - Messze laksz innen? – rám nézett és bólintott.

- Nekem félórás út volt.

- Hú... addig majd aludhatok a kocsiban? - halkan felnevetett, ami nagyon édes volt.

 - Persze. Majd felkeltelek. - vállára döntöttem a fejem és vettem egy mély levegőt.

 - Nem itt hanem majd a kocsiban. - felkeltem válláról nehogy tényleg elaludjak, mert kényelmes volt de nagyon. 

- Itt most nem alszom. - cuki gödröcskéit figyeltem, amit ő is észrevett.

- Tetszik? - széles mosolyra húzta ajkait, aminek hála jobban látszódtak gödröcskéi.

- Igen. Olyan hozzád illő. - kezemmel végig simítottam arcán ő pedig megcsókolt. Átöleltem nyakát, de nagyon nyújtózkodni kellett amit ő is észrevett. Éreztem, hogy lábaim alá nyúlt és felemelt az ölébe. Terpeszbe voltak lábaim és zavarba ejtően közel volt büszkeségem az övéhez. Próbáltam nem ezzel foglalkozni, ami egy idő után sikerült is. Új csókjával találkoztam és ismerkedtem. Az első csókunk más volt. Akkor kicsit félénk volt, és most pedig lágy, óvatos. Nagyon tetszett ez a csók is, de a legelsőt nem előzte meg. Yixing nagyon jól csókolt. Találkoztak nyelveink engem pedig kirázott a hideg. Belesóhajtott számba mikor beletúrtam hajába és kicsit megtéptem. Fenekemre tette kezeit és vadul rámarkolt. Halkan felnyögtem szájába ő pedig ennek hatására megmozdította a csípőjét és sóhajtott. Éreztem merevedését mikor fellökte csípőjét ezért lihegve elváltam ajkaitól. El sem hittem. Ő most komolyan felizgult rám? Ilyen sem volt még! Egyben örültem is, meg nem is. Én még nem akartam semmi... olyat csinálni. Ez még korai lenne főleg úgy, hogy most látom őt először.

 - Mih az? - vérvörös ajkaival, és kócos ajkaitól furcsa ismeretlen érzés kavargott a gyomromban. Nem volt rossz. Sőt! Még élveztem is. Főleg a látványt.

- Semmi... csak fáradt vagyok. Nem megyünk? - bólintott én meg leszálltam róla. Halkan kézen fogva sétáltunk én pedig a plüssömet szorongattam. Kicsit már hideg volt, de nem szóltam Yixingnek. Mikor odaértünk a kocsikhoz úgy döntöttem, hogy megbeszélem az egyik eladóval a kávézóban, hogy estére maradjon ott a kocsim. Természetesen nem volt, ingyen de gyorsan kifizettem és távoztam. Mikor beültünk a kocsiba én már indulás előtt elaludtam.

 - Joonmyun. Kelj fel. - Yixing simogatta az arcomat miközben ébresztgetett. Kinyitottam a szemem, és elém tárult a hatalmas szoba ahol egy ágyban feküdtem. Sárgabarack színű fala volt, és narancssárga függönyök lógtak az ablaknál. Francia ágyán fehér huzat volt felhúzva, ami illett a szintén fehér szőnyeghez. Igazán romantikus hatású volt az egész szoba. Felültem az ágyon és ránéztem. Már pizsamában volt, ami azt jelentette, hogy csak nekem kell fürdenem.

 - Adok egy törölközőt és menj el fürdeni vagy zuhanyozni. Amelyik jólesik, azt használod. - belegondoltam, hogy ha most beleülök a kádba, akkor biztosan elalszom. A cipőm már nem volt rajtam, ezért nyugodtan keltem fel. Yixing után mentem, közben áthaladtunk egy előszoba szerűségen. Egy dohányzó asztal volt a helyiség közepén, ami körbe volt rakva fekete bőr fotelekkel és kanapéval. Egy hatalmas plazma tévé volt a falba építve, ami előtt egy fehér puhának kinéző heverő helyezkedett el. A fal itt fehér volt, ami reggeli hangulatot varázsolt az emberbe. De belém nem. Végül elérkeztünk a fürdőszobába, ami kék színű volt. Egy zuhanyzókabin volt a sarokban, és a másik sarokhoz közel egy talpas kád. Mellette sziklához hasonló csempék voltak lerakva, divatos hatást keltve. Az ajtótól jobbra volt egy hatalmas sminktükör egy világoskék szekrénnyel, amin kiszúrtam pár szemceruzát. Megmosolyogtatott, hogy ránéztem Yixingre és tényleg ki volt festve.

 - Mi az? - megráztam a fejem és abba hagytam a nevetést.

- Szóval. Itt van egy törölköző. - a szekrény mellett egy magas polc állt ahol gondosan összehajtogatva voltak a törölközők. Én egy fehér puha törölközőt kaptam, ami nagyon tetszett. Elvettem tőle, majd megvártam míg kimegy. Levetkőztem majd beálltam a zuhanyzóba. Megengedtem a vizet ami pont jó volt arra hogy felébredjek. Egy pár perc után hallottam, hogy kopogtak.

- Igen? - Csak hoztam neked pizsamát. - picit megijedtem, mert szégyellős voltam.

- Gyere. - hallottam, hogy benyitott és közelebb sétált.  
- A törölköződ mellé tettem. - kicsit hátrébb álltam, mert megijedtem közeli hangjától. 
- Rendben. Köszönöm. - miután kiment gyorsan befejeztem a zuhanyzást és kiszálltam a zuhany alól. Egy fekete hosszú pólót kaptam meg egy új, használatlan alsót, amin még a címke is rajta volt. Miután felöltöztem, elhagytam a fürdőt és a hosszú folyosón végig néztem. Innen most, hogy találjak vissza? Elindultam egy irányba és mikor kiértem egy teljesen ismeretlen szobába értem. Nagyon szép rendezett volt. Fehér falán természetképek lógtak és egy hatalmas francia ágy volt elhelyezve a szoba közepén. Fekete fehér huzatok voltak rajta, egyforma mintával. Nagyon szépen volt berendezve, de sajnos ilyen szobával nem találkoztam mikor Yixinget követtem. Megfordultam és visszafelé vettem az irányt. Megtaláltam az előszoba szerűséget, ahol Yixinget sehol nem láttam. Tovább mentem miközben a törölközőt szorongattam. Tovább sétáltam és megtaláltam Yixing szobája ajtaját. Mikor beléptem nagyon aranyos látvány fogadott. Az ágyon, elterülve kissé elnyílt ajkakkal, felcsúszott pólóval édesen szuszogott. Lábai hatalmas terpeszben voltak, és úgy nézett ki így, mint egy béka. Nem akartam felébreszteni, de akkor a törölközőt hová tenném? Csak úgy legórni nem akartam, mert akkor büdös lesz reggelre. Felsóhajtottam és bemásztam mellé az ágyba a lábai közé, de ügyeltem, hogy ne érjen a férfiasságom az övéhez.

 - Yixing... kelj fel, kérlek... - simogatni kezdtem, de semmi reakció. - Maci ébredj! - ajkait álmában benedvesítette, ami arra késztetett, hogy adjak rá neki egy csókot. Közelebb hajoltam hozzá, és ajkaimat az övére nyomtam. Nagyon megijedtem mikor Yixing a derekamat megfogva megfordult és fölém tornyosulva megcsókolt. Ijedségem, édes csókja hatására elmúlt így már csak zavarban voltam. Nyakába karoltam és közelebb húztam magamhoz. Éreztem, hogy büszkeségünk találkozott, de nem tudtam ezzel a ténnyel foglalkozni miközben Yixing csókjait ízlelgethettem. Levezette kezeit fenekemre, és óvatosan megmarkolta, és mikor csak felsóhajtottam tőle, felbátorodott, és erősebben rámarkolt. Nem támaszkodott, hanem rajtam feküdt, ami kellemes érzést keltett bennem. Elvált ajkaimtól, és rám nézett. Nem szemeztünk, sokáig mert azonnal nyakamat vette célzásba.

- Hmm… Yixing…. – sóhajtoztam alatta, miközben ő mordult egyet, jelezve hogy figyel. – Nhem túl gyors ezh? – újra elvált tőlem, és rám nézett.

- Nem akarod? – ezzel megfogott. Dehogyisnem! Csak nagyon sietünk az én véleményem szerint.

- De… csak félek, hogy most ez megtörténik és utána itt ha - nem tudtam befejezni, mert ajkaimra tapadt, és ahogy összeforrtunk egy csókban, egyszerűen mindent elfelejtettem. Félre tettem a logikus énem, és nem foglalkoztam azzal, hogy sietünk, vagy sem, csak hajába túrtam, és élveztem, hogy itt van nekem. Végig simított oldalamon, majd benyúlt pólóm alá. Csípőmre ült, és úgy csókolt tovább. Most nem finomkodott a csókkal, szinte tépte ajkaimat, de azért vigyázott rám. Éreztem, hogy éledezek alul, így kicsit zavarba jöttem, mivel férfiasságomon ült. Felgyűrte pólómat, én pedig megemelkedtem, hogy le tudja rólam venni. Eldobta valahová, és újra megcsókolt. Rövid csókban részesített, aztán kulcscsontomra tért át. Megszívta bőrömet, és megharapott. Felnyögtem halkan, és oldalra fordítottam a fejem. Hasamon végig simított, kicsit felemelkedett rólam, és éledező férfiasságomra fogott. Feltörő nyögésem is bennem rekedt, annyira váratlanul ért, és egyből Yixing karjai után kaptam. Masszírozni kezdett, amivel engem az őrületbe kergetett. - A-ahh Yixing…mééég – el sem hittem, hogy ilyet kértem tőle, de ő folytatta. Egy kis idő után már olyan kemény voltam, hogy Yixing abba hagyta kényeztetésemet, nehogy idő előtt elélvezzek. Levette a pólóját, és elém tárultak kockái, amikhez szinte azonnal hozzá akartam érni. Visszamászott fölém, én pedig bejártam kezeimmel az egész felsőtestét. Felsóhajtott, és egyik mellbimbómat kezdte el kényeztetni. Folyamatosan sóhajtoztam, de kezeimet nem lehetett megállítani. Mikor már másik mellbimbómat kényeztette, halk nyögéseim is utat törtek maguknak, így próbáltam visszafogni magam.

- Engedh ki a hangod. – ráharapott bal mellbimbómra, én pedig hangosan felnyögtem, ami hatására Yixing lemászott rólam, és mellkasomra adott egy forró puszit, majd egyre lejjebb haladt csókjaival, és mikor az utolsó ruhadarabomhoz ért, lassan lehúzta rólam. Mikor már meztelenül feküdtem, csípőcsontomon végig nyalt, és ekkor férfiasságom hozzáért torkához, amitől megremegtem. Összeszorítottam a szemeimet, és úgy vártam a folytatásokat, ami hamar meg is érkezett. Minden kertelés nélkül bekapta teljes méretem, és mozogni kezdett. Csípőm megrándult, és torkában kötöttem ki, ezért lefogta. Nem hittem volna, hogy az előbbinél nagyobb élvezetet is átélhetek. Nem mertem neki elmondani, hogy ez az első alkalmam, de már nagyon fúrta az oldalamat.

- Ahh… várj… - lassan ajkait elhagyta büszkeségem, és éreztem, hogy újra tudok beszélni.

- Monddh… - ajkaimhoz hajolt, de nem csókolt meg. Hátra hajtottam erőtlenül a fejem, és próbáltam pihenni egy kicsit, de ő ádámcsutkámat kezdte el csókolgatni.

- Nhekem… ez az elsőhh… - egy szuszra mondtam ki, és egyből összezártam a szemeimet, ahogy kimondtam. Éreztem, hogy Yixing felült, de direkt nem a merevedésemre, hanem a combomra, hogy tudjak beszélni. Feltámaszkodtam könyökömre, és ránéztem vágytól ködös tekintettel.

- Akkor… nem akarod? – kérdezte kicsit letörve, én pedig megráztam a fejem.

- De csak… félek. – lesütöttem a tekintetem, és a takarót néztem. Elpirultam, de nem csak az élvezettől, amit előbb Yixing nyújtott nekem, hanem, mert zavarba jöttem.

- Én vigyázok rád… - közel hajolt hozzám, és ajkaimra súgta, miközben merevedésemre kulcsolta kezét. Hangosan felnyögtem és erőtlenül leestem az ágyra. Ezek után hagytam, hogy tegye, amit akar, bíztam benne. Éreztem, hogy egyik ujját belém vezette, amitől én a lepedőt megmarkoltam, de nem az élvezettől. Kellemetlen volt, de már nem akartam megállni, ezért felhúztam lábaimat, hogy jobban hozzám férjen. Eközben mozgatni kezdte kezét férfiasságomon, és ujját bennem. Hamar élvezni kezdtem, ahogy jár bennem az ujja, ezért felnyögtem. Második ujja már elég kellemetlen volt, de ezt is hamar megszoktam. Harmadik ujját már elég nehezen, ezért Yixing csókokkal lepte el nyakam, és a végén egy szenvedélyes csókban forrtunk össze. Ezt a csókot egy élvezet teli nyögésem szakította meg. Még mozgatta rajtam kezét, amitől azt hittem el fogok menni. Elengedte férfiasságomat, és kihúzta belőlem az ujjait. Levette magáról az alsónadrágját, és a bejáratomhoz igazította férfiasságát, amire muszáj voltam felsóhajtanom. Vettem egy mély levegőt, amit bent is tartottam, amikor megéreztem, hogy lassan mozdította csípőjét. Fájt, ahogy belém nyomult, de nem akartam, hogy most hagyjuk abba. A szemeimet összezártam nehogy könnyezni kezdjek, mert nem tudtam, hogy normális-e. A végén nem bírtam mikor már csak alig kellett egy kicsi, és legördült egy fénylő könnycsepp az arcomon.

- Ne sírj... - közelebb hajolt hozzám Yixing és lecsókolta arcomról a könnyeimet. Próbáltam uralkodni magamon, ami sikerült is, mert Yixing teljesen elmerült bennem, ami egy jóleső sóhajt csalt elő belőlem. Felettem támaszkodva lihegett Yixing, ami olyan szexi látvány volt, hogy nem bírtam tovább, megmozdítottam csípőmet. Eltátotta a száját és vágytól ködös tekintettel nézett rám. Türelmetlenül vártam, hogy mozduljon meg bennem, ami hamar bekövetkezett. A fejem mellé tette kezeimet, és összekulcsolta ujjainkat. Lassan megmozdult csípője, amitől elnyíltak ajkaim. Lenéztem izmos hasára, ami néha gyengéd lökéseitől súrolta férfiasságom hegyét. Alsó ajkamat beharapva figyeltem, ahogy lökéseitől befeszülnek hasizmai. Egy csókkal terelte el a figyelmemet, nyilván, mert zavarba hoztam nyílt bámulásommal. Gyengéden simogatott nedves, forró izma miközben egyre jobban élveztem csípőringását. Minden lökésénél a fellegek között jártam és nem tudtam visszacsókolni. Az élvezettől lecsuktam a szemem és oldalra fordítottam a fejem. Kulcscsontomat kezdte el csókolgatni, majd kicsit gyorsabban mozgott bennem. Hirtelen felsikítottam mikor eltalált bennem egy pontot, amitől mindenem megremegett. Azt hitte, hogy baj történt, ezért leállt és aggódóan nézett rám.

- Mi ah baj? - én csak ránéztem vágytól túlfűtött tekintettel, majd megszorítottam kezét.

- Ott még egyszer... - egy szuszra mondtam el, ő pedig újra meglendítette a csípőjét sokkal erősebben, mint az előbbi mozdulatai összeadva, ami egy újabb sikítást csalt ki belőlem. - Nng... ahh még... - ugyanilyen erőseket lökött, amitől minden alkalommal megremegtem. Éreztem, hogy lassan egyre jobban élvezem a dolgot, és az összes érzésem lassan felrobbant alfelemben. Hirtelen annyi érzés töltött meg, hogy nem bírtam tovább. Yixing a vállamba harapott, és az eddigieknél erősebben lökött rajtam, amitől egy hangos nyögéssel a hasfalamra élveztem. Minden izmom megfeszült amitől Yixing kezemre szorított.

- Ahh lazíts. - olyan élvezet teli hanggal mondta, hogy még inkább rászorítottam. Végül egy kicsit lazítottam és ő újra mozogni kezdett. Nem érdekelt, hogy mennyire zavarja őt, a hasizmát figyeltem és az arcát, ami olyan szexi volt, hogy nem is hittem, hogy létezhet ilyen. Gyorsított a mozgásán, amit én élveztem, főleg a látvány miatt. Éreztem, hogy férfiasságom újra éledezni kezd, ami nem jelentett semmi jót. Éreztem, hogy Yixing megfeszül, de nem hagyta abba a mozgást. Mikor lelassult csípője, és kihúzódott belőlem, remegő testem fölém tornyosult, majd rám mosolygott. Nem tudtam mit mosolygott meg, de hirtelen lehajolt hozzám, és fülem mögött megpuszilt. Megremegtem az érzésre, és halkan felsóhajtottam. Fülemhez hajolt, és belenyalt, mire a kezét megszorítottam és felnyögtem. Férfiasságom, ismét mereven állt hála Yixingnek, aki a fülemmel munkálkodott.

- Mi tetszett ennyire? – lihegve, olyan erotikusan kérdezte, hogy felsóhajtottam. Egyből tudtam, hogy a merevedésemre céloz, de nem tudtam neki mit mondani. Halkan felkacagott, és férfiasságomra vezette kezét, amitől megremegett egész testem, és a lepedőt megmarkoltam. Lassan mozgatni kezdte rajtam kezét, amitől hangos sóhajok törtek fel belőlem. Nem tudtam leállítani, csak sóhajtoztam alatta, és kapkodtam levegőért. Elengedett, és nyakamra kaptam egy puszit. Aztán kulcscsontomat lepte el csókokkal, és lehaladt a hasamon, egészen férfiasságomhoz. Nem tudtam csendben maradni, főleg, mikor bekapta hirtelen egész méretemet. Kis nyögések hagytak el számat, miközben Yixing nyelvével is kényeztetett. Nem tartott sokáig, mivel kis ívbe feszült a hátam az élvezettől, és hirtelen végig futott rajtam az orgazmus. Hangosan lihegtem, miközben Yixing mosolyogva támaszkodott fölém. Lecsuktam pilláimat, és már félig aludtam, mikor Yixing megköszörülte a torkát. Kinyitottam a szemem, és mosolygott csalt arcomra kinézete. Kezemet arcára vezettem, és letöröltem szája széléről az élvezetemet.

- Köszönöm… - ő csak megpuszilt, és leszállt rólam. Lábaimat felhúztam, és hasamra tettem a kezem, majd úgy lihegtem tovább. Próbáltam szabályozni levegővételeimet, ami egy kis idő után sikerült is, és éreztem, hogy mennyire is voltam fáradt. Lecsuktam szemem, de Yixing odabújt hozzám, és rázni kezdett, nehogy elaludjak.

- Gyere fürdeni. – felállt az ágyról, és megfogta a kezem, majd felhúzott.

- Jó, de várj. – gyorsan az eldobált „ruháimért” indultam keresésre. Mikor megtaláltam őket, nem akartam lehajolni, ezért leguggoltam, mire Yixing felnevetett. Mikor elértük a fürdőszobát, letettem a cuccaimat, és beálltam a zuhany alá, majd mikor Yixing is követett, engedett vizet. Rám zúdult a kellemesen forró víz, és Yixingre néztem, majd dús ajkaira. Tudtam szerintem, hogy mire vágytam, ezért lassan derekamra csúsztatta kezét, és magához húzott, egy szenvedélyes csókra, ami tényleg mindent elfeledtetett velem. Mellkasára simítottam kezeimet, és leeresztettem kérésére államat. Levezette fenekemre kezét, és még közelebb húzott, én pedig nyakába fontam karjaimat. A hasamban éreztem valamilyen ismeretlen görcsöt, amit még eddig soha életemben nem éreztem, csak Yixingnél. Tudtam, hogy valami jót jelenthetett, de mégsem értettem. Remegtem egyetlen csókjától is, és feszült lettem, ha hozzám ért. Éreztem, hogy ez nem más, mint a szerelem.

IKON - Selfish Love; 3. rész (yaoi)

IKON - Selfish Love 3. rész (yaoi)

Selfish Love

3. rész

Jinhwan: - Kaphatsz. - mondta Hanbin, Junhoe pedig megrendelte a kaját. Csönd volt. Ijesztő csönd.

- Mi lenne, ha addig Jinhwan mesélne magáról? Hisz' alig ismeritek őt. - gonosz mosolya hátborzongatóan hatott rám.

- Hát...jó.. A szüleim koreaiak, íriszeim barnák, bőröm napbarnított. Szeretek zenét hallgatni és táncolni, ahogy azt láthattátok tudok is. Szüleim tegnap elköltöztek így egyedül maradtam. Nem tudom még mit kéne mondanom..- fejeztem be monológomat. - Ha szeretnétek még valamit tudni rólam, nyugodtan kérdezhettek.

JunHoe: Mosolyom még szélesebb lett mikor megengedte, hogy kérdezzünk.

- Szeretsz énekelni? - kérdezte Donghyuk mire Chanwoo is felrakta a kezét.

- Mi a kedvenc kajád? - erre Bobby is felrakta a kezét.

- Szoktál rappelni? - ezek után ránéztem keresve tekintetét miközben felraktam a kezem.

Jinhwan: Láttam Junhoe arcán egy széles mosolyt. Mit tervez?

- Szeretsz énekelni?

- Mi a kedvenc kajád?

- Szoktál rappelni?

Záporként hullottak a kérdések

- Igen, de az hogy szerettek-e egy kicsit enyhe kifejezés; a tojásrántotta a kedvencem; szoktam, de nem nagyon tudok- nevetek fel. Ekkor észrevettem Junhoe kezét a magasban, ami az jelentette ő szeretne kérdezni. Nagyot nyeltem és felszólítottam.

JunHoe: Mikor észrevett valamiért nagyot dobbant a szívem.

- Kibe vagy szerelmes? - vontam fel egyik szemöldököm és beharaptam alsó ajkam. Mélyen néztem szemeibe a többi 5 srácot kizárva. Nem volt külvilág miközben szemeztem vele.

Jinhwan: - Kibe vagy szerelmes?- Vonta fel szemöldökét és beharapta ajkát. Azt hittem menten összeesek. Mélyen szemembe néz. Nem tudtam mit feleljek, de szerencsémre nem is kellett, mert Hanbin megszólalt.

- Junhoe! Ezt nem szabad. Ennyire azért ne érdekeljen az élete. - szúrja le, amit én egy sóhajjal jutalmazok. Egy kő esett le a szívemről. - Szerintem a legfontosabb dolgokat elmondta, amit tudni akartunk. - ezt a beszédet egy kopogás zavarta meg. Hanbin felállt, majd ajtót nyitott. A pizza futár volt. Hál' Istennek, már azt hittem soha nem ér ide. Kifizettem a saját részem és elkezdtünk enni.

JunHoe: Mikor Hanbin beszólt azt hittem, hogy megölöm. Hamar megjött a kaja, amit kifizettünk és elkezdtünk enni. Bobby és Yunhyeong leültek Jinhwan mellé a kanapéra én pedig maradtam a földön, de úgy hogy lássam Jinhwant. Néztem, ahogy eszik. Aprókat harapott a hamburgerébe és aranyosan rágta össze a falatokat. Nagyon aranyos volt. Nem akartam, hogy ez legyen, de tetszett a látvány.

Jinhwan: Bobby és Yunhyeong leültek mellém és ettünk. Junhoe a földön maradt és engem figyelt. Mi baja lehet, hogy figyel, sőt inkább bámul? Aprókat haraptam a hamburgerbe és alaposan megrágtam mindegy egyes falatot.

- És mondjátok csak...- kezdek bele, mire mindenki rám kapja tekintetét - mit terveztek ma estére?- gondoltam, jó lenne egy kis buli, amin igazság szerint csak mi lennénk.

JunHoe: Mit tervezek? Hogy szétunom a fejem. A többiek egy emberként mondták, hogy nincs semmi tervük, míg én csak tovább vizslattam Jinhwant. Jól esett rajta legeltetni tekintetemet. Talán bulit akar tartani?

Jinhwan: Mindannyian azt mondták semmi tervük, kivéve Ő. Ő semmit sem szólt, csak ült, mint egy krumplis zsák.

- Nagyszerű! Nincs kedvetek egy "buliban" részt venni?- mondtam mosolyogva, mire mindenki beleegyezett, kivéve Ő. Mit vétettem ellene? És miért vagyok ilyen beszari? Rég megmondhattam volna neki, hogy akarom őt, de nem.

JunHoe: Most megmondjam, hogy nincs dolgom? Valamiért félek, hogy ha bulizunk, akkor iszunk. Rám az alkohol nincs jó hatással... Olyankor szemtelenül nyomulok és igazat mondok.

- Oké. És hánykor? - kérdeztem miközben a telefonomat elővettem, hogy felírjam mert képes vagyok elfelejteni.

Jinhwan: - Oké. És hánykor?- hallom meg a hangját, majd a telefonját babrálja.

- Öhm... 8? Az megfelel mindenkinek? - kérdezem, pásztázva tekintetüket. Nem jött nemleges válasz, ezért ezt igennek veszem. Az óra ötöt mutatott. A lábam már egész szépen rendbe jött, így felálltam, elköszöntem mindenkitől és hívtam egy taxit, mert azért annyira nem jó a lábam hogy sétáljak. 20 perc alatt haza is értem. Gyorsan rendet raktam, lezuhanyoztam, felvettem egy szűk, bőrhatású fekete nadrágot, a kedvenc pólómat. Magamra fújtam apu dezodorjából és készen is voltam. A szekrényből kivettem pár alkoholos üveget és chipset. Kezdődhet a "buli".

JunHoe: A srácoknak még kellett egy kis próba, mert nem is táncoltunk csak egy kicsit aztán hazamentünk. Beszéltem a bátyámmal hogy bulizni fogok, és nem tudom, mikor érek haza. Elengedett ezért felmentem a szobámba és gyorsan lezuhanyoztam. A dezodorjaimat a földre raktam, leültem a földre és elkezdtem szagolgatni őket. Nem tudtam, hogy mikor végeztem, de már sötét volt. Felöltöztem, mert a dezodoros dolgaimat egy szál törölközőben intéztem el. Egy fehér csőnadrágban és egy fehér rövid ujjúban mentem át pontban nyolckor Jinhwanhoz. Nem öltöztem ki. De mikor ajtót nyitott rájöttem, hogy ő adott magára...

Jinhwan: Mivel az ajtónkon van egy ablak, ezért láttam, hogy az ajtóban Junhoe állt. Milyen pontos. Ő volt az első, aki megjött. Mit fogunk mi addig csinálni, amíg a többiek nem érkeznek meg? Egy fehér csőnadrág volt rajta, ami kiemelte fenekét és egy fehér rövid ujjú. Az illata... nem tudtam mihez hasonlítani, annyi szent, hogy tetszett. Beinvitáltam és leültünk a kanapéra.

- Hogy vagy?- szólalok meg kínos csend után, amit nem kellett volna, mert a helyzet még kínosabb lett.

JunHoe: Amikor Jinhwan lágy hangja átszelte a levegőt, elmosolyodtam.

- A megszokottnál jobban. És te? - néztem sötét szemeibe. Olyan jól nézett ki ebben a fekete nadrágba... Legszívesebben megtapogattam volna, hogy valójában miből van a nadrágja.

Jinhwan: - A megszokottnál jobban. És te?- mondta mosolyogva, majd szemeimbe nézett.

- Én is. - mondtam. Egy nagyon kicsit közelebb csúsztam hozzá - El-elkell mon-mondanom vala-valamit..- dadogtam. Már szólásra nyílt a szám, amikor csöngettek. Szomorúan felálltam, mosolyt erőltettem az arcom és ajtót nyitottam. Az ajtóban a fiúkat pillantottam meg, mindenki kezében vagy pia, vagy valami rágcsa volt. Behívtam őket, mert egy lehűlt a levegő és nem akartam, hogy meghűljenek. Elvettem tőlük a cuccokat és leültettem őket.

JunHoe: Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit akart mondani. A srácok csengettek ezért nem is derült fény a titokra. Mindenki leült de én csak Vele tudtam foglalkozni.

- Junhoe? Mit csináltatok, amíg mi nem voltunk itt? - kérdezte Bobby mire Jinhwanra néztem perverz vigyorral.

- Ne akard tudni. - mondtam vigyorogva.

Jinhwan: - Junhoe? Mit csináltatok, amíg mi nem voltunk itt?- kérdezte Bobby, mire Junhoe perverz vigyorral az arcán rám nézett.

- Ne akard tudni- mondta vigyorogva. Bobby rám nézett, de én elfordultam, mert éreztem az arcom vérvörös lett.

- Mi lenne, ha játszanánk felelsz vagy merszet? De olyat, ha nem akar valaki valamit megcsinálni, lehúz egy felest és levesz egy ruhadarabot. - hoztam fel, én hülye. Miért akarok idősebbnek tűnni?

JunHoe: Ajaj... Rossz előérzetem van... Mivel mindenki beleegyezett ezért én sem maradtam ki. Láttam arcán, hogy zavarba jött az előzőektől. Nem akartam annyira felelsz vagy merszezni, mert lehet, hogy hülyeségeket kellene csinálni. De ha így megszívathatom Jinhwan akkor egye fene.

Jinhwan: Mivel mindenki beleegyezett, elkezdtük. Először Bobby pörgetett a Twister pörgentyűvel. Hanbinra mutatott a nyíl.

- Felelsz vagy mersz?- váltott kicsit perverz fejre Bobby, miközben Hanbin gondolkodott, mit is válasszon, Végül felelt.

- Ha a csapatban lenne/lennének melegek, elítélnéd őket?- éreztem, hogy szemeim bekönnyeztek, de szerencsémre senki nem vette észre....remélem.

- Erre nem szeretnék válaszolni!- jelentette ki B.I., mire Bobby már öntött is neki egy kis tequilát. B.I lehúzta a piát, majd levette a trikóját.

JunHoe: Láttam Jinhwan reakcióját a Bobby által feltett kérdésre. Legszívesebben átkaroltam volna íves vállait, de tartottam magam. B.I pörgetett és Donghyuknál állt meg a kis nyíl.

- Felelsz vagy mersz? - kérdezte egyáltalán nem szégyellősen Hanbin mire Donghyuk elkezdett gondolkodni.

- Felelek. - nézett fel Hanbin pedig tapsikolt és izgatottan mosolygott.

- Melyik a nehezebb? 1kg toll vagy 1kg vas? - kérdezte vigyorogva.

- Ennek így semmi értelme. Ne ilyeneket kérdezz! - szólt le őt Bobby.

- Jó lesz ez! Egyforma. - vigyorog, majd pörget, és Jinhwannál áll meg a nyíl.

Jinhwan: B.I pörgetett és a nyíl Donghyunknál állt meg.

- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Hanbin mire Donghyuk elkezdett gondolkodni.

- Felelek.

- Melyik a nehezebb? 1kg toll vagy 1kg vas? - kérdezte vigyorogva.

- Ennek így semmi értelme. Ne ilyeneket kérdezz! - szólta le őt Bobby.

- Jó lesz ez! Egyforma.

- vigyorog, majd pörget és nálam állt meg a nyíl. A szívem kihagyott egy ütemet. Bepánikoltam és féltem. Nagy levegőt vettem.

IKON - Selfish Love; 2. rész (yaoi)

IKON - Selfish Love 2. rész (yaoi)

Selfish Love

2. rész

Jinhwan: Holnap lesz a meghallgatás. Olyan izgatott vagyok. YouTube-on meghallgattam egy számot tőlük, ami a Rhythm Ta volt és meg kell mondjam nagyon jó. Azt hiszem, ezt tanulom meg holnapra. A férfi, akivel beszéltem azt mondta, elég csak a refrént megtanulni és a táncnál is elég annyi. Ez hamar meglesz. Leraktam a gépet az ággyal szemben lévő komódra, és elindítottam a zenét. Elkezdtem táncolni. Másfél óra alatt megtanultam a táncot és a szöveget is. Mivel elfáradtam, elmentem zuhanyozni. Jó forró vizet engedtem magamra. Amikor kiléptem a zuhanyfülkéből, az egész testem a forró víz miatt piros volt és égett. Felöltöztem és befeküdtem az ágyba. Amíg el nem aludtam, Rhythm Ta-t hallgattam.

JunHoe: Nagyon érdekelt, hogy ki volt az új tag, és emiatt nagyon sokáig fent maradtam, nem tudtam elaludni pedig nagyon akartam. Késő estig beszélgettem az IKON csoportban. Furcsa volt, hogy Chanwoo, Donghyuk és Yunhyeong is fent volt még, de az új tagról beszélgettünk. Bobby volt, aki először köszönt el, aztán sorba a többiek, és pedig egyedül maradtam. Elmentem fürödni, és befeküdtem az ágyba. De nem aludtam. Nem tudtam.

Jinhwan: Reggel van. A nap, vakító fénnyel világít be az ablakomon. Este nem húztam be a függönyt és így, aki elhaladt a ház előtt, láthatta mit csinálok. Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, magamra fújtam apa legjobb illatú dezodorját és lementem reggelizni. Elfelejtettem, hogy anyuék már nincsenek, így magamnak kellett megcsinálnom a reggelit. 20 perc alatt készen is volt. Befaltam és elindultam.

JunHoe: Már hajnal 5-kor felkeltem, és legalább 2 órán keresztül próbáltuk a srácokkal kideríteni ki az új tag. Annyit tudunk, hogy srác. És hogy koreai, de többet nem mondott senki. A tükrös teremben ültünk a tükör előtt, és beszélgettünk, hogy ki mit vár el az új tagtól. Születtek olyan dolgok is, hogy tudjon mosni, mert elméletileg két hónap múlva költözünk be a közös házunkba, amit inkább villának lehet mondani.

Jinhwan: Elég hamar beértem a YG Entertainment-be. A portás megkérdezte ki vagyok, honnan jöttem és kihez. Magabiztosan válaszoltam, ő pedig eligazított. Felsétáltam a harmadik emeletre és megkerestem a tánctermet, ahol az iKON táncol. Az ajtóban elbizonytalanodtam, de megragadtam a kilincset és beléptem. Beszélgettek, de mihelyt becsuktam magam mögött az ajtót, elhallgattak.

JunHoe: Elég hamar beértem a YG Entertainment-be. A portás megkérdezte ki vagyok, honnan jöttem és kihez. Magabiztosan válaszoltam, ő pedig eligazított. Felsétáltam a harmadik emeletre és megkerestem a tánctermet, ahol az iKON táncol. Az ajtóban elbizonytalanodtam, de megragadtam a kilincset és beléptem. Beszélgettek, de mihelyt becsuktam magam mögött az ajtót, elhallgattak.

Jinhwan: Illedelmesen köszöntem, és álltam tovább, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Nem szóltak semmit, csak bámultak. Legjobban JunHoe volt meglepődve.

- Hello, én Bobby vagyok. - állt fel és odajött hozzám. - Te lennél az új tag?

- I-igen.

- És mit mutatsz nekünk? - kérdezte egy másik srác - Ja, amúgy Donghyuk vagyok.

- Öhmmm...... a Rhythm Ta-t fogom eltáncolni és elénekelni.

- Ez nagyszerű! - mondta Bobby, mire bekapcsolta a zenét, én pedig elkezdtem táncolni.

JunHoe: Egyszerűen nem tudtam mit mondani. Lebénultam. B.I oldalba bökött, de Bobby szólalt inkább meg, mert gondolom látszott rajtam, hogy én nekem ez nehezen fog menni. Amikor elkezdett táncolni nem tudtam levegőt venni és pislogni. Azok a profi mozdulatok... és ahogy lökött a csípőjével.... Nem tagadom, nagyon tetszett a látvány.

Jinhwan: Durván két perc volt a táncom, utána pedig az ének is megvolt. Meglepődve néztek rám. Megdícsértek és mondták, hogy próbáljuk el együtt, aztán meghívnak ebédre. Beleegyeztem.

JunHoe: Egész végig meg sem szólaltam, annyira megdöbbentett a srácok reakciója. Mindenkinek tetszett, és B.I arcán láttam, hogy be akarja venni a bandába. Felálltunk, és elkezdtük a táncot.

- Jinhwan! Junhoe elé állj be! - súgta Bobby a hátam mögül a tánc legelején. Elém állt, így megcsapott az illata. Mély levegők árán sem tudtam miért, de egyre inkább érezni akartam.

Jinhwan: - Jinhwan! Junhoe elé állj be!- hallottam meg Bobby hangját. Beálltam. Amikor elindult a zene, valamilyen oknál fogva elképzeltem, hogy a többiek egy szó nélkül elmennek, Junhoe pedig átkarol hátulról és a fülembe súgja, hogy "szeretlek". E miatt a gondolat miatt a földre estem.

- Auuu.... a lábam!- kiálltok fel a fájdalomtól, ami a térdemben van.

- Jól vagy? Hívjunk mentőt? Hozzunk jeget?

- Köszönöm Bobby, nem kell semmi. - próbálok felállni, de nem megy. - Nem bírok felállni. Kéne egy kis segítség. - abban reménykedtem, Junhoe felkap és elhelyez a táncteremben lévő kanapéra.

JunHoe: Egész jól indult a tánc, aztán Jinhwan elesett, de azt már nem láttam mitől.

- Auuu ..... a lábam! - kiált, fel mire összerezzenek. Ránézek és valamiért aggódok.

- Jól vagy? Hívjunk mentőt? Hozzunk jeget?

- Köszönöm Bobby, nem kell semmi. - látom, hogy megpróbál felállni, de visszaesik a földre. - Nem bírok felállni. Kéne egy kis segítség. - nézett fel ránk mire bizonytalanul odamentem hozzá, derekára simítottam a kezem majd lába alá nyúltam és felemeltem. A közeli barna bőrkanapéra tettem és a srácokra néztem.

Jinhwan: Azt hittem mentem elájulok. Bizonytalanul ugyan, de Junhoe jött a segítségemre. Derekamra simította kezét, amitől a hideg is kirázott, majd lábam alá nyúlt és a magasba emelt. A biztonság kedvéért kezeimet nyakába raktam. Lerakott a barna bőrkanapéra rakott. Egy "köszönöm-szeretlek" szót akartam formázni ajkaimmal, de a srácokra nézett, ezért ez az esély elúszott.

JunHoe: - Rendelünk kaját? - simítottam pólóm alá a korgó hasamra.

- Jó. Mit? - nézett vissza rám tanácstalanul Chanwoo.

- Pizza? - néztem hátra a lesérült új tagra. Láttam rajta hogy nem ért engem. De ez nem baj.

Jinhwan: Kezdek éhes lenni. Már szólaltam volna meg, hogy menjünk kajálni, de szerencsémre Junhoe-nak jutott eszébe.

- Rendelünk kaját?- kérdezte és egészen a kanapéig hallottam, hogy korog a hasa.

- Jó. Mit? - nézett rá Chanwoo.

- Pizza?- közben rám nézett. Miért nézett rám?

- Lehetne nekem inkább egy hamburger? - kérdezem félénken Chanwoo-ra nézve. Valamiért nekem jobban esik a hamburger, mint a pizza.

JunHoe: - Persze! Na csapassuk mert meghalok! - egyezek bele Chanwoo helyen és a telefonomat elkezdtem nyomkodni.

- Szerintem hatot rendelj, mert mindenki meg akar pusztulni. Öt óra óta nem ettünk. - mondta Bobby a padlón elterülve.

- Oké. Improvizáljak, vagy meg is mondjátok, milyen kell. - kérdeztem vissza Jinhwant kerülve tekintetemmel, mert biztosan közbeszól, ha van külön kívánsága.

- Jó az ízlésed, improvizálj. - mondta Donghyuk mire mindenki beleegyezett.

Jinhwan: - Persze! Na csapassuk, mert meghalok! - nyavalyog Junhoe es a telefonját babrálja.

- Rendeljünk hatot, mindenki megpusztul- terült el a földön Bobby.

- Improvizáljak vagy mindenki kinyögi, milyet kér?- kérdezte Junhoe.

- Jó az ízlésed, improvizálj. - mondta Donghyuk, mire mindannyira beleegyeztek.

- Én kaphatok dupla sajt Burgert? - kérdeztem olyan félénken amennyire csak tudtam. Nem tudom, kitől félek ennyire. Junhoe-tól mert a tekintetivel meggyilkol, vagy ettől az egész banda dologtól.

JunHoe: - Kaphatsz. - mondta helyettem Hanbin, én pedig megrendeltem gyorsan a kaját. Vérizzasztó, két óra csendben ücsörgés helyett kitaláltam valamit, amivel legalább Jinhwant is megszívathatom.

- Mi lenne, ha addig Jinhwan mesélne magáról? Hisz' alig ismeri őt Chanwoo, Donghyun és Yunhyeong. - mosolyogtam gonoszan Jinhwanra de úgy, hogy csak ő lássa. Azt se felejtse el, a kis monológjából, hogy kibe szerelmes.

IKON - Selfish Love; 1. rész (yaoi)

IKON - Selfish Love 1. rész (yaoi)

Selfish Love

1.rész

JunHoe:  A srácokkal kint a tengerparton röplabdáztunk közben hülyéskedtünk. Éreztem magamon Jinhwan tekintetét. Tudtam, hogy ő az, de nem néztem oda. Próbáltam elnyomni az iránta kivirágzó érzéseimet, de akárhányszor ránézek, csak erősödik ez az egész. Hanbin dobott fejbe a labdával ezért odafigyeltem rá.

- Nem is figyeltél igaz? - hát kedves Hanbin nem figyeltem. Csak azokon a barna, kissé göndör tincseken forog az agyam...

Jinhwan: Nagyon megijedtem, amikor láttam Hanbin fejbe dobja JunHoet. Oda akartam szaladni, hogy megnézzem jól van-e, de tudtam, hogy utál és nem lát szívesen. Szép lassan őt figyelve elsétáltam.

JunHoe: - De figyelek csak elbambultam. Bocs... - dobtam vissza a labdát.

- Szerinted ki a legdögösebb csaj az osztályból? - kérdezte tőlem Bobby mire megvontam a vállam.

- Nem tudom. Szerintem egyik se szép. De asszem én megyek haza. - köszöntem el, és elindultam Jinhwan apró lábnyomai után. Imádtam az apró lépéseit. Olyan volt vele, mint egy kisfiú. De azt gyűlöltem, hogy egy utcába lakok vele.

Jinhwan: Még egyszer visszanéztem a labdázó srácokra és arra lettem figyelmes, hogy JunHoe jön mögöttem. Megálltam, megfordultam és láttam a gyűlöletet a szemében, így hát megindultam hazafelé. Nem tudtam nem rá gondolni. Minden lépésem lassabbra vettem, hátha utánam kiabál, nem-e mennénk együtt. De erre várhattam, mert amikor megfordultam, láttam JunHoet befordulni egy kisutcába.

JunHoe: Inkább elmentem egy mellékutca felé. Nem akartam vele beszélni. Ahogy hátra fordult nagyot dobbant a szívem. De nem szabad. Nem szerethetem. Elég nagy probléma hogy meleg vagyok.

Jinhwan: Kis idő múlva hazaértem. Amikor beléptem az ajtón, hallottam, hogy anyuék megint veszekednek. Elkezdtem sírni és felrohantam a lépcső a kis egérlyuknak nevezhető szobámba. Beültem az ablakba, hátha jobb kedvem lesz attól, hogy látom JunHoet hazajönni. Egy óra múlva haza is érkezett. Láttam, ahogy bemegy és becsapja az ajtót maga mögött. Mi történhetett ennyi idő alatt, amíg távol volt? Ezt a gondolatot egy kopogás zavarta meg.

- Igen? - kérdeztem síró hangon.

- Kicsikém, kinyitnád az ajtót? Hoztam vacsorát - hallom meg anyám hangját és a korgó hasamat egyszerre. Gyorsan beszaladtam a fürdőbe, megmostam a szemem és ajtót nyitottam.

- Köszönöm a vacsorát anya, most viszont, kérlek, menj! - szóltam és elvettem a tálcát, majd becsuktam az orra előtt az ajtót.

JunHoe: Mikor hazaértem ingerülten becsaptam az ajtót és felrohantam a szobámba. Az erkélyemre sétáltam, hogy levegőzzek de Jinhwant pont láttam, ami nem tett jót. Inkább visszavonultam a szobámba. - "Az éneklés biztos segít" - gondoltam magamban és halkan dúdolni kezdtem, ami hangos dühöngésbe fulladt. Elegem volt már. Nem akartam meleg lenni! Nem akartam Jinhwanba beleszeretni! Elegem volt az egész életből.

Jinhwan: Vacsora közben csak annyit látok, hogy JunHoe kilép az erkélyre, de rögtön vissza is megy. Nem tudom mi a baja, de ha kell, harapófogóval szedem ki belőle és lekötözöm. Nem fog érdekelni mennyire nem kedvel, meg fogom tenni, akárhogy könyörög.

JunHoe: Sokáig gondolkodtam Jinhwanon és kitaláltam valamit. Ha annyira oda van értem megszívatom. Felkeltem az ágyamról ahová idegesen ledőltem az előbb és levettem a pulcsimat. De direkt úgy álltam, hogy Jinhwan mindent lásson. Lekaptam a pólómat is, és lassan összehajtogattam a textileket még mindig az erkély előtt. Azt akartam, hogy ő is szenvedjen egy kicsit...

Jinhwan: Tátott szájjal ültem az ágyamon és néztem, ahogy a "szex istenem" vetkőzik. Mikor a pólójához ért, összerezzentem és hozzá akartam érni kidolgozott felsőtestéhez, de nem lehetett. Minden erőmmel azon voltam, hogy ne élvezzek el a puszta látványtól. Sikerrel jártam. Minden egyes ruhadarabját gondosan összehajtotta és erotikus mozdulatokat csinált, amitől be kellett harapnom a számat.

JunHoe: Mivel már levetkőztem, elmentem lezuhanyozni, ami két-három percet vett igénybe. Egy törölközővel a csípőmön mentem vissza a szobámba és az erkélyemtől nem messze elkezdtem nyomkodni a telefonomat. A facebookon rákerestem Jinhwanra.

"Nehogy kiessenek a szemeid... :'D"

                                      

Jinhwan: Pislogtam egyet és JunHoe eltűnt. Két-három perc múlva egy szál törölközőben megjelent. Nagyon szexi látványt nyújtott. Megállt és a telefonján babrálta. Hirtelen megrezdült a telefonom, és amikor odakaptam a tekintetem, elpirultam. JunHoe írt facebookon.

"Nehogy kiessenek a szemeid... :'D"

Elszégyelltem magam, lekapcsoltam a lámpám, behúztam a függönyöm és a földre kuporodva elaludtam.

JunHoe: Kárörvendően nevettem, és felöltöztem mikor láttam, hogy behúzta a függönyét. Viccesnek találtam. Gyorsan írtam még Hanbinnak majd lefeküdtem az ágyamba. Halvány mosolyom megmaradt és hagytam, hogy elragadjon az álom.

Jinhwan: A nap fénye megvilágította szobámat. Reggel van. A tegnap esti miatt rémálmom volt, ami miatt sírnom kellett, de megpróbáltam erős maradni. Az arcom ez által olyan volt, mint aki egy egész citromot szopogat. Kihúztam függönyöm, hogy a nap jobban világítson a szobámba. Kinéztem szomorúan az ablakon. Sehol senki. Az utca úgy nézett ki, mintha zombi támadás lett volna az éjjel. Felöltöztem és a meleg szendvics illata hatására lementem a konyhába. Apu sehol, anyu sír.

- Anya, mi a baj? Apu hol van? - kérdeztem kíváncsian, mire anyu felém fordult és a szeme be volt dagadva. Ezer százalék, hogy apu megütötte.

- Kincsem, apu elment és nem fog visszajönni - könnyes szemekkel nézett és a kék foltra jeget szorított.

JunHoe: Arra keltem másnap, hogy kaptam egy új ötletet. Felvettem a köntösöm és papucsom. Egy tollat és egy füzetet megfogva kiléptem az erkélyre. Balra volt egy fotel, ami előtt egy üveg asztal állt. Lepakoltam és papírra vetettem a dalt, amit megálmodtam. Egy pár hónapja elkezdtem dalokat írni. Mivel úgy tűnik, jó vagyok benne, folytattam. Párszor elénekeltem ezért akaratlanul is Jinhwan ablakára néztem.

Jinhwan: Megnéztem anyu szemét. Elég durva lehetett a veszekedésük. El sem hiszem, hogy szóba került a válás. Gyorsan megreggeliztem, adtam egy puszit anyunak és felszaladtam a szobámba. Mivel annyira szép napnak nézünk elébe, felvettem egy sportos ruhát. Kinyitottam az erkélyajtót és észrevettem, hogy JunHoe néz. Amikor észrevette, hogy megláttam, elkapta a fejét. Gyorsan nyújtottam, majd elhagytam az erkélyem. Felkaptam egy üveg vizet meg az MP3 lejátszómat. Bekapcsoltam egy jó kis zenét és elmentem kocogni.

JunHoe: Amikor Jinhwan kilépett az erkélyre elkaptam tekintetem. A szemem sarkából figyeltem, ahogy nyújtott. A karcsú derekán megakadt tekintetem, majd hosszú lábain... Egyszerűen tökéletes volt az egész este. Futni megy?

Jinhwan: Két óra múlva hazaértem. Lefutottam a tengerpartig és vissza. Bementem a házba. Kiáltottam anyunak egy "haza jöttem"-et, de senki nem felelt. Úgy döntöttem nem foglalkozom semmivel, így hát fürdőgatyát vettem magamra és az előkertben lévő medencéhez mentem. Minden láttam a medencéből. Az utcán közlekedőket, és ami a lényeg JunHoe teraszát. Hova tűnhetett?

JunHoe: Mivel a szülein nem élnek, a bátyámmal Junhyunnal lakok. Megkért, hogy menjek el a boltba ezért a gördeszkámat és a pénzt maghoz vettem majd elindultam. Unottan tettem a földre a deszkámat és elindultam.

Jinhwan: A víz kellemes volt. Már szétáztam, amikor láttam JunHoet hazajönni. Két szatyor volt a kezében és csak úgy száguldott a gördeszkáján. Kimásztam a vízből. A víz csak úgy csillogott a testemen és próbáltam olyan erotikusan mozogni, hogy JunHoe észrevegyen. Ez sikerült is, mert elesett.  Odaszaladtam hozzá, hogy segítség neki. Ami meglepett, elfogadta a segítségem.

JunHoe: Mikor megjártam a boltokat, siettem haza, ami kicsit veszélyes volt. Megláttam Jinhwant aki éppen kiszállt a medencéből. Csupasz felsőtestén kristályként csillogtak az apró, lefolyó vízcseppek, ami kicsit elterelte a figyelmemet így volt szerencsém megismerni az anyaföldet személyesen is.

- Jól vagy? - jött oda hozzám és felsegített, amit elfogadtam, ha már miatta estem el.

- Ja. Kösz. - maradtam rideg, és végignéztem apró testén. A magasságkülönbség miatt teljesen fel kellett emelnie a fejét, ami tetszett...

Jinhwan: - Jól vagy? - kérdeztem aggódva és felsegítettem.  

- Ja. Kösz. - bunkón megköszönte és végignézett rajtam. Fel kellett rá néznem, mert igazság szerint törpe vagyok. Megcsodáltam ajkait, amit legszívesebben megcsókoltam volna, de nem tettem. - Segítsek bevinni a szatyrokat? - ajánlottam fel segítségem és reméltem igent mond.

JunHoe: - Elbírom egyedül is. Szia. - szedtem fel a földről a dolgaimat, majd ott hagytam. Nem akartam ott hagyni, igazság szerint be akartam hívni, beszélgetni akartam vele, de nem tehettem...

Jinhwan: - Elbírom egyedül is. Szia. - köszönt, felszedte a földről a szatyrait és elment. Én csak álltam ott, lábaim a földbe gyökereztek. Megvártam, míg beért a házba, csak azután mentem el. A medence egy kicsit lefárasztott, így ittam egy kávét, bezártam a lakást és betettem egy filmet. A film közepénél bealudtam. Az álmomban JunHoe jelent meg. Csak az ajkait néztem, amikor közeledett felém. Megcsókolt.

JunHoe: Mikor bementem a lakásba, csak ledobtam ingerülten a szatyrokat, és a gördeszkámat felvittem a szobámba. Nem akartam elfogadni a segítségét... Nem akartam őt észrevenni, és nem akartam, hogy beszéljen velem.

Jinhwan: Egy nagy ricsaj keltett fel. Amikor felültem a kanapén, levert a víz. Anya hangja ütötte meg a fülemet.

- Miért vagy nedves? - kérdezte teljes nyugodtsággal.

- Mielőtt lefeküdtem volna, medencéztem, aztán segítettem JunHoenak.

- Miben segítettél? Tudod, hogy nem szeretem még a gondolatát sem, hogy te meg JunHoe…

- Tudom Anya, de nem tehetek róla, hogy szeretem!!

- Tedd hasznossá magad, pakold be apád cuccait egy bőröndbe és vidd a kocsihoz. - utasított én pedig neki láttam kicsit fura arckifejezéssel. - Ne kérdezz semmit, csak csináld!

Fél órával később már pakoltam a bőröndöket a kocsiba. Amikor megláttam JunHoet, ahogy a bejárati ajtóban állt, elszorult a torkom és elkaptam tekintetemet.

JunHoe: Aludtam egy keveset aztán valamiért felkeltem. Valami nem hagyott aludni... Vagy inkább valaki. Ettem, aztán kimentem a bejárati ajtóhoz hogy levegőzzek, és hogy lássam őt. Láttam, hogy a kocsiba pakolja be a kezében lévő bőröndöt. Azok az izmok... észrevett, de nem kaptam el tekintetem. Szemeztem vele.

Jinhwan: Éreztem magamon tekintetét. Ahogy beraktam a bőröndöt a kocsiba fel felé fordultam és szemeztünk. Olyan aranyos volt....ahogy állt ott. Legszívesebben oda rohantam volna hozzá, de nem lehetett, mert anya behívott a lakásba. Köszönés képpen integetett JunHoe-nak és berohantam a házba.

JunHoe: Visszaintettem Jinhwan anyukájának bár nem értettem miért méltatott köszönésre. Jinhwan egyáltalán mesélt neki a jelenlegi kapcsolatunkról? Az anyja tudja, hogy szerelmes belém? Lehet, hogy azt kifelejtette, hogy ez egyoldalú, mert én nem viszonzom. Ezekkel a hülye kérdésekkel a fejemben visszamentem a szobámba.

Jinhwan: Anyu leultettet az asztalhoz, elém rakta a kedvenc italom, ami a kóla és nekilátott mondandójának

- Kicsim, olyan értetlenül néztél, amikor mondtam, hogy pakold össze apád ruháit...- kezdett bele.

- Miért kellett?- féltem a választól.

- Mert...apád és én elköltözünk apád szüleihez, te pedig itt maradsz egyedül ebben a nagy házban. Persze semmi buli, amiről nem tudunk! - nem hittem el hogy mit beszél. Azt gondoltam elválnak, de nem. Csak elköltöznek a nagyiékhoz.

- Ohhh....ez nagyszerű. És a rezsi meg az élelmezésem? - Nyugi mindent fizetünk mi, még a kaját is, meg a szükséges háztartási dolgokat, de el kell menned, dolgozni. - elég hülye fejet vághattam, mert anyu elkezdett nevetni. Nekem dolgozni? Mit dolgozzak egyáltalán? Nem értek semmi olyanhoz, amivel sok pénzt lehet keresni.

JunHoe: A szobámban semmi érdekeset nem tudtam csinálni. Tanulni nem akartam, mert így is már túl okos voltam. Nagy tehetetlenségemben kimentem az erkélyemre és Jinhwan szobáját figyeltem, mert nem húzta be a nagy fehér függönyöket. Hogy lehet mindig ilyen tiszta az ő szobája? Sehol egy alsónadrág vagy zokni.. Irigykedtem rá. Nekem mindig rendetlenség volt a szobámban lusta voltam pakolgatni.

Jinhwan: Anya azzal vetett véget a "beszélgetésnek", hogy az asztalról elvette a kocsi kulcsot, nyomott egy puszit a homlokomra és elment, itt hagyva egyedül. Amint kilépett az ajtón, bezártam. Bementem a konyhába, megfogtam egy üveg kólát és felmentem a szobámba. Ledőltem az ágyamra, ölembe vettem a laptopom és munkát kerestem. Amíg betöltött a gép, kinéztem az ablakon és megpillantottam Őt. Éppen az ablakomon nézett be.

JunHoe: Nem értettem magam, de tovább vizslattam a szobát. Egész addig, amíg Ő maga be nem lépett a helyiségbe. Figyeltem, ahogy apró lábaival az ágyához sietett és a laptopját megfogva a párnák közé telepedett. Lábait felhúzta és bekapcsolta a gépet, aminek a fénye, hamvas bőrére vetődött. Szemei gyémántként csillogtak, miközben figyelte a képernyőt. Összeráncolta homlokát majd felém nézett. Észrevett. De folytattam a megfigyelést. Keskeny, íves ajkai és kulcscsontja összhangban voltak, ami elbűvölő volt. Várjunk! Miket beszélek én itt? Elbűvölő? Dehogy is!

Jinhwan: Még mindig engem pásztázott. Ezen meglepődtem. Soha nem nézett rám 2 percnél tovább. A figyelmemet a Skype hangja zavarta meg. Nagyi hívott. Felvettem és beszéltem vele, közben állas hirdetéseket néztem. A szemem kikerekedett, amikor megláttam egy plakátot, amin egy banda van. Valami iKON. Még soha nem hallottam róluk. De egész jónak tűnik. Ám volt valami, ami miatt még jobban kikerekedtek szemeim. JunHoe. Ő is tagja ennek a bandának? Ezt eddig miért nem tudtam? Elköszöntem mamától és hívtam a YG Entertainment-et és jelentkeztem énekesnek és táncosnak.

JunHoe: Miközben beszélgetett valakivel, folyamatosan ajkait bámultam. Valamitől nagyon meglepődött. De nem érdekelt. Mivel akivel beszélt elterelte a figyelmét, bementem gyorsan a szobámba és a függönyöket elhúzva leültem a gépemhez. Vagy egy óráig úgy ülhettem mikor Hanbin rám írt, hogy holnap lesz egy meghallgatás. Van elméletileg egy új tag, aki jelentkezett hozzánk. Ez furcsa...