BTS fanfiction (yaoi) - 21. rész

BTS Fanfiction 21. Rész "Elég szomorú..."

*Taehyung szemszöge*

Szemeim lassan nyíltak ki, és ami látvány elém tárult, örökre belém égett. Jungkook a karjaim közt szuszogott, homlokára tapadtak izzadságától nedves tincsei, piros arca pedig teljes nyugodtságot sugárzott. Mosolyognom kellett, annyira tündéri volt.
Ajkaira nyomtam egy apró puszit, mert nem bírtam ellenállni. Szempillái megmozdultak, majd fel is nyitotta szemeit. Ahogy realizálta a helyzetet, egy széles mosoly terült el arcán, és csupasz mellkasomba bújt, átölelve.
- Jó reggelt Törpe. – simítottam hófehér hátára, mire éreztem, hogy kirázta a hideg. Szinte azonnal eszembe jutott az este… Mikor megadta magát… és végleg az enyém lett…
Szebb volt az esténk bármely könyv, vagy film tartalmánál.
- Neked is. – nézett fel rám hatalmas, teli fogsorom vigyorral. Látványa miatt, én is elmosolyodtam.
A hátára fordult nyújtózkodva, így megláttam a felsőtestén végigvonuló, kis lilás, pirosas foltokat. Nem hittem volna, hogy ennyire meg fognak látszani. Nyakán is díszelgett egy nagyobb folt, amit ha meglát, nem tudom milyen fejet fog vágni.
Hirtelen vonásai egy fájdalmas fintorba szaladtak, mire aggódva néztem rá.
- Mi a baj? – remélem nem tegnap történt valami. Ha óvatlan voltam, és a miatt kell szenvedni, leszúrom magam. Bár… megkaptam, amire vágytam egész életemben, szóval nem ölném meg magam… Már az enyém, engem szeret, szóval élnem kell…
- Fáj a fenekem. - csukta le szemeit, mire aggódóan, óvatosan megöleltem.
- Bocsánat… - szorítottam kicsit meg, mire kuncogva visszaölelt.
- Nem a te hibád… nyugi. Megyünk fürdeni? – kérdezte szemeimbe nézve.
- Fel tudsz állni?
- Megpróbálom – kuncogott édesen.

Miután felkeltünk, kerestem Kooknak is valami ruhát, mert közölte velem hogy nem akar csőnadrágot felvenni, mást meg nem hozott magával, és megcéloztuk a fürdőt. A kádat választottuk, majd együtt másztunk bele. Furcsa volt, hogy nem külön fürödtünk le, de a mellkasomban erre a gondolatra, forróság áradt szét. A Törpe még nem nézett bele a tükörbe, remélem nem is akkor fog, ha mellette leszek, mert lenyakaz, a szívás foltok miatt.
- Hyung… - szólalt meg Kook, miután kimásztunk a kádból.
- Mondd. – törölköztem meg majd vettem fel egy fekete pólót, és egy tréning nadrágot.
- Mi… most mi.. e-egy pár vagyunk? – szorongatta magán a törölközőt zavarában. Ritkán jön zavarba, de amikor ez megtörténik, akkor szörnyen aranyos. Kérdésére csak elmosolyodtam. Szívesen mondtam volna, hogy igen, de ez kétoldalú dolog.
- Szeretnéd, hogy egy pár legyünk? – néztem rá, ő pedig elmosolyodott.
- Én nagyon. – erre csak arcára simítottam, és egy rövid, mégis szerelmes csókba hívtam. Mivel ajkai íze csábított, egy második csókot is kezdeményeztem, derekát átkarolva. Nyakamba karolt, és hevesen viszonozta ajkaim játékát. Éreztem, hogy törölközője nagyon nem szereti jelenlegi helyét, és elkezdett lecsúszni, így utána kaptam, és megtartottam Kook csípőjén. Erre csak elmosolyodott, és elvált ajkaimtól. - Gyorsan felöltözök. – mondta halkan, mire elengedtem, és hagytam, míg felveszi az egyik nagyobb pólómat, és egy rövid nadrágomat
Viszont a tükör elé áll előtte, szemei nagyra nyíltak, és rám nézett. Nem tudtam, hogy kínomban nevessek vagy sírjak, annyira megijedtem. Még egyszer végignéztem felsőtestén, és nekem hiába tetszett, ő mérgesen méregetett.
- Anyának mit mondjak? Yoorának? Bárkinek, aki meglát így? – kezdett bele.
- Nyugi… veszek neked annyi alapozót, amennyit akarsz. – próbáltam megnyugtatni, ami valamennyire sikerült.
- Elérted, hogy pulcsiban mászkáljak nyáron. – mondta morcosan, és felkapta a pólót.
Miután abbahagyta a durcizást, mosolyogva mentünk reggelizni.

Egymás mellé raktam a tányérokat, majd a rántottát kiszedtem rá. Narancslevet is töltöttem a poharakba, míg ő várta türelmesen. Leültem mellé én is, majd elkezdtünk enni egy „jó étvágyat” elmormolása után. Kook felegyenesedett, és rám nézett.
- Mi az? Nem lett jó? Kérsz bele só- - keltem volna fel, de visszanyomott a székre, majd ölembe ült, elénk húzva az ő tányérját is.
- Ááá – nyitotta ki a száját, mire elmosolyodtam, és elkezdtem etetni. Sokkal többet evett így, ami mosolyt csalt arcomra.
A szobámba mentünk ezután, és lefeküdtünk az ágyra, teljesen összegabalyodva. A szívem végig hevesen vert, ajkaim egy percre sem egyenesedtek ki, boldog voltam, de úgy igazán, mit még soha.
- Már nagyon rég óta vágytam erre. – motyogta halkan, csukott szemekkel, mellkasomba bújva. Olyan aranyos volt, hogy muszáj volt szorosan magamhoz ölelnem. Telefonom halk, de mégis zavaró hangjára figyeltünk fel. Megnéztem ki hívott, majd felvettem. Hoseok.
- Igen? – kérdeztem olyan „hagyj a faszba, más dolgom van” hanglejtéssel.
- Mit csinálsz? – kérdezte, hangján pedig lehetett hallani, hogy mosolyog.
- Fekszem az ágyban. Miért? – kezdtem el játszani Kook fekete tincseivel.
- Ilyenkor? Kivel vagy Taehyung? – ekkor esett le nekem is, hogy nem kellett volna ennyire őszintén válaszolnom. Na mindegy, úgyis megtudja egyszer .Főleg, hogy ő tényleg sokat tud rólam.
- Kookieval. – erre csend volt a vonal túlsó felén, Hobi hallgatott, nyilván valamin elgondolkodott.
- Ééés…. mondd csak…- kezdett bele mindent tudó hangon. – Történt khm.. valami? – erre ránéztem páromra, hogy mondja meg, mit válaszoljak, de ő csak jobban mellkasomba bújt, és megvonta egyik vállát.
- Nem kell mindent tudnod. – hát ez elég gyenge volt…
- Úristen! Ti lefeküdtetek! – visított Jimin a háttérben, mire láttam, hogy Kookie arca fokozatosan pirult.
- Jajj Taetae! Tudtam, hogy egymásra fogtok találni. Mondd, milyen pózban csináltátok? Fájt neki? Ki ment el előbb? – kezdett bele intim szférám boncolgatásába, mire grimaszoltam.
- Hobi! Majd elmondja. – szólalt meg újra Jimin a háttérben.
- Úgyse mondaná el… - mormogta Kook, mire Hoseok egy mély levegőt vett.
- Milyen fáradt hangja van Kookienak! Ti aztán kemények vagytok! Hány menetet nyomtatok le? Hármat? Négyet? Esetle-
- Bocsánat érte, nem tudom miért ilyen. – szakította félbe Jimin, gondolom a telefon is elvette tőle. – Csak egy DVD-t akart kölcsönkérni, mert nem tudjuk, mit nézzünk meg. Majd szólj, ha ráértek, és átugrunk érte. – mondta gyorsan, mire ránéztem a DVD-s polcomra. Mit adjak nekik?
- Rendben. Ha akartok egy fél óra múlva is jöhettek, szerintem akkor már kikelünk. Ha nem, akkor úgyis szólok. – mondtam majd halkan kuncogtam fel Kook tettén. Lábát feldobta a hasamra, jobb kezét nyakam alá dugta – amin feküdt, - a ballal pedig mellkasomat ölelte. El van magában…
- Öm.. akkor majd megyünk. Leteszem. Szia! – bontotta a vonalat, így magam mellé tettem a telefonomat.
- Mit csinálsz? – kérdeztem mosolyogva Kooktól, az előző tette miatt.
- Csak elhelyezkedtem. – mosolyodott ő is el, majd becsukta a szemeit.
- Fél óra, és itt vannak Jiminék.
- Nem lehet ne inkább egy óra? – meresztette rám hatalmas szemeit.
- Miután odaadtam nekik a DVD-t amit kérnek, kifaggatnak minket, és aztán egész nap aludhatsz.
- Nem egész nap… Yoora szülinapi partiját kell megszerveznem. Elmondhatok egy titkot? – kérdezte halkan, mintha bárki meghallaná, pedig egyedül vagyunk.
- Persze. – nem tudom mi aza titok, de elég aggasztónak tűnt, Kook arcát látva.
- Yoorának… tetszik Yoongi. És nem tudom elképzelni se, hogy mi lesz, ha Yoongi esetleg visszautasítja… - erre nem számítottam. Sosem kedveltem Yoorát, de kifejezetten sajnáltam. Yoonginak még nem volt hosszú kapcsolata… Mindig kihasználta a lányokat. Elég szomorú...